Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)

2003 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bácsfi Diána: A Harcos szakralitása, avagy a Männerbund-szövetségek létrejöttének vallástörténeti alapjai

Bácsfi Diána: A harcos szakralitása avagy a Mánnerbund-szövetségek... 29

megközelítéseken, s jellegzetes módon vallástörténészi hermeneutikát igényel.

Számos hős „őrjöngését” vizsgálva egy már említett különös jelenségre figyelhetünk fel, nevezetesen arra, hogy harci viselkedésük bizonyos fény-vagy hőjelenségekhez kapcsolódik vagy ilyeneket idéz elő. Vendryés és Marie-Louise Sjoestedt a kelta héroszok prototípusát vizsgálva kimutatták, hogy az óír „hős” fogalma a „hevületre, az izgatottságra, a duzzadtságra” utal. A Táin Bó Cualnge elbeszéli, hogy Conchobar király unokaöccse, a gyermek Cú Chulainn hogyan indult el egy jóslat beteljesítéseként az ulsteri Nechta király három legyőzhetedennek tartott felnőtt fia harcra hívására. A gyermek megöli és lefejezi családja ellenségeit, a mészárlás azonban olyannyira felhevíti testét, hogy félő, hogy egész Ulster lakosságát legyilkolja. A király először meztelen nőket küld ki az ifjú hős harci dühének lecsillapítására, ám ez nem használ; ekkor három dézsa hideg vizet hoznak. Amikor a fiút beültetik az első dézsába, a dongák dióhéjként pattannak szét. A második dézsában felforr a víz, de a harmadikban már csak megmelegszik, ekkor a yéyg-állapot abbamaradt és a kisfiú hazatérhetett.

A történet világosan illusztrálja azt az elképzelést, mely szerint a hérosz vagy a sámán fellépése a Kozmoszban az avatadanokra vagy az egyszerű halandókra nézve életveszélyes hő,-fény vagy egyéb energiákat szabadít fel. Fő művében, a Mythe et epopée-ben Dumézil elbeszéli a kaukázusi oszétok legfőbb hérosza, az említett Batraz születése történetét. A hős apja, Xaemyc egyszer egy vadászaton eltéved, s számos kalandon keresztül egy folyó mélyén lévő birodalomba jut, ahol beleszeret egy vízitündérbe (vö. Ardzsuna és Ulupí, Sántanu és Szatjavatí stb. történetével), akit feleségül vesz, ám az asszony ún. melu^nai tilalom alatt áll: nem lehet bizonyos dolgokat elkövetni előtte, mert akkor azonnal vissza kell térnie hazájába. A mítosz változatai szerint a nártok közül valaki elköveti ezt a sértést, ezért az asszonynak mennie kell, ám ezelőtt még áthelyezi a méhében növekvő magzatot az apa, Xaemyc testébe (avatási motívum, mint Dionüszosz születése!). Mikor eljön a szülés ideje, Xaemyc varázstudó nővére tanácsára felmegy egy torony tetejére s a torony lábához hét vízzel teli üstöt állíttat. Testét felvágja, s kipattan belőle az acéltestű Batraz, lángolva leveti magát a toronyból, s beleugrik az első dézsába, melyben felforr a víz; mikor a hetedikbe ugrik, akkor annak vizében már lehűl. Dumézil feltételezi, hogy itt a hős története az égi fém, a meteorit felhevülését, zuhanását, becsapódását majd lehűlését beszéli el allegorikus formában; talán az „acélhős” közös indoeurópai hagyománya inspirálta a felhevülésében Kréta ellenségeit magához ölelve elégető izzó ércember, Talósz mítoszát. Ám visszatérve a „harci őrjöngés” jelenségére, a felhevülésében a kívülállókra veszélyt jelentő hérosz képe megjelenik Batraz halá-