Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - RECENZIÓK - Csorba Dávid: Győri L. János (sajtó alá rend.): Nagyari József tábori prédikációi (1681-1683)
148 Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003) délyben gyorsan változtak a politikai irányok, ezért bár Teleki Mihály támogatta a kötet megjelentetését, és az már a nyomda részére rendezett formában volt, nem került sor a kiadásra. Erdélyi könyvtárak őrizték a kéziratot, és Nagyari egyéb, itt nem olvasható prédikációinak számtalan, 17. és 18. századi másolatát. Két kisebb 19. századi szövegközlés után most került először a nagyobb nyilvánosság elé az erdélyi prédikátor beszédeinek válogatott kötete, tematikus rendben. Győri L. János, a Debreceni Református Kollégium tanára, a hazai eszmetörténeti kutatások kiemelkedő alakja, mértékadó tanulmányai jelentek meg az exemplumkutatás terén, a magyar reformáció korának mártíri- um-értelmezéséről, és tágabban a magyar református önértelmezés kérdéseiről. Ez a szövegkiadása hosszú előmunkálatokat takar, az erdélyi könyvtárak feltérképezésétől, a szövegátírás körülményes feladatán át a forrásszegény korszak elemző bemutatásáig. Az Imre Mihály által a kolozsvári Egyetemi Könyvtárban fellelt kötet feldolgozásának egyes munkafázisaiban részfeladatokkal közreműködtek a Debreceni Egyetem Régi és Összehasonlító Irodalomtörténeti Tanszékének munkatársai, PhD- ösztöndíjasai (szövegvariánsok összehasonlítása, a szövegek átírása), és az egyes fejezetek megvitatása is itt zajlott. A hatalmas méretű anyag rendezése, a kiadás elvi szempontjainak meghatározása több ember energiáját is lekötötte volna, ám a szövegkiadások menetét ismerve ez a szerkesztő egyedüli munkája maradt. A Nagyari-kötet olvasásakor olyan érzésünk támadhat, mint annak, aki először fog neki a Vezúv megmászásának. Tapasztalt vezető halad előtte, aki folyamatosan szól a buktatókról, a merészebbeknek új utakat mutat, mindeközben nyugodtan és magabiztosan halad előre. Már látszik a felhőbe burkolózott hegy csúcsa, az omladékos talaj meg-megcsúszik a lábunk alatt, újfent megfordul a fejünkben, hogy feladjuk, de fogainkat összeszorítva megyünk tovább. És ha egy pillanatra nem a saját csüggedé- sünk uralja az elménket, eszünkbe juthat, mennyi fáradozás áll a túravezetőnk könnyed lépései, elegáns magyarázatai mögött. Miatta továbbmegyünk, mert kevés emberrel találkoztunk, aki arra szentelte a szabadidejét, hogy megmássza a Vezúvot és bejárva azt, másnak is megmutassa annak szépségeit, ahelyett hogy az alacsony szintmagasságon élne. Alti vállalkozik arra, hogy beleolvasson a kötetbe, többször megtán- torodhat: a 17. századi teológiai gondolkodás szisztematikus rendszere, a korabeli latinos, barokkos nyelvezet, a kiadásban a kézirat eredeti írásának orto- és paleográfiai jelei komoly szellemi erőfeszítést igényelnek, míg az olvasó szeme megszokja. Akit azonban megérint a téma, és becsüli a másik ezirányú erőfeszítéseit, az több segítséget, támaszt kap. Az előszóban Győri L. János pontosan megjelölte, milyen variációi vannak a Nagyari- beszédeknek, milyen cím alatt találhatók még prédikációk, amelyek nem
