Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)

2003 / 2. szám - RECENZIÓK - Csorba Dávid: Győri L. János (sajtó alá rend.): Nagyari József tábori prédikációi (1681-1683)

Recenziók 147 A kötet zárófejezete (Öss%eg%és és kitekintés) kísérletet tesz — Klaniczay Tibort némileg meghaladva - a Káldi-életmű stílus- és gondol­kodástörténeti szempontú besorolására. A korszakolásra vonatkozó elvek között Gábor Csilla Hans-Georg Kemperét tartja a legelfogadhatóbbnak, ő ugyanis a német líra történetét bemutató monográfiájában a Luther és Goethe kora között eltelt időre a kora újkor megnevezést ajánlja, s ezen belül különbözteti meg a refórmádó, a konfess%ionali%tnus és a felvilágosodás korszakát. Gábor Csilla ebben a keretben elemzi Káldi prédikációit: a re­formáció által támasztott kihívásokhoz kellett hozzáigazítania a középkori katolicizmus hagyományait, s a prédikációk ennek a megújító-megőrző erőfeszítésnek a recepcióját, a hazai közönséghez való alkalmazását jelen­tik. Végeredményben a barokknak mondott retorikai építkezést is figye­lembe véve a konfesszionalizmus jegyében alkotó auktorként határozható meg Káldi. Ennek a gondolatmenetnek az újdonsága, hogy a terminoló­gia szintjén is különbséget tesz korszakprobléma és stílusprobléma kö­zött, egyúttal pedig annak a szükségét hangoztatja, hogy az irodalmárok által használt korszakmegnevezések csak úgy lesznek elfogadhatóvá, ha vonatkozásba kerülnek a kortárs történettudomány fejlődésével. Mivel a beszédeknek modern kiadásuk nincs, a függelékben elérhe­tő a kötetben bővebben elemzett három prédikáció szövege. (Restás Attila) Győri L. János (sajtó alá rend.): Nagyari József tábori prédikációi (1681-1683). Debrecen, Csokonai Kiadó, 2002. (Csokonai Könyvtár. Források: Régi kortársaink, 9.) A Csokonai Könyvtár forrásközlő sorozatában eddig nagyrészt 18. századi folyóirataink, romantikus szépprózánk elfeledett gyöngyszemei je­lentek meg. Most sem könnyű olvasmány fekszik előttünk: a 17. század végének egyik, eddig kizárólag kéziratos formában hozzáférhető prédiká- ciós kötete jelent meg 2002 végén. Nagyari József, Apafi Mihály egyik ud­vari lelkipásztora volt, a korszak leghíresebb egyházi szónoka, ahogy Martonfalvi professzor katalógusában szerepelt, „a kisasszondi Prédiká­tor”. Az 1681-83 közti kényszerű táborba szállás idején elmondott, ké­sőbb írásban kibővített, megjobbított beszédek nem egyszerűen politikai szövegek. Apafi Mihály a török oldalán indult hadjárataira, és így kerülhe­tett sor arra, hogy a Bécset ostromló keresztyén sereg református lelki­pásztora megsiratta a veszni látszó császárvárost. A 17. század végi Er­2 Vö. BlTSKEY, ISTVÁN: Konfessionen und literarische Gattungen der frühen Neuzeit in Ungarn. Frankfurt am Main - Berlin - Bem - New York - Paris - Wien, 1999. (Debrecener Studien zur Literatur, Bd. 4.)

Next

/
Thumbnails
Contents