Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Simon Zoltán: Identitás-vizsgálat Nyárádkarácson község egykori görög katolikus közösségében
Simon Zoltán: Identitás-vizsgálat 121 sok névváltoztatásai kínálnak releváns vizsgálati lehetőséget. A nyárádkarácsoni görög katolikusok elsősorban a negatív megbélyegzés elkerülése végett magyarosították meg a romános hangzású neveiket. A Székelyföldön az első világháború előtti évtizedekben és az 1940-es évek elején volt ez gyakori jelenség. A református hitre való áttéréskor a befogadó közösség megbélyegzésétől, ítéletétől való félelem is elindítója volt a névváltoztatásoknak. A Marosánok magyarnak álltok a\ első perctől. Muntyán Péter bá és Gyuri bá, ők ketten vótak testvérek, átálltok Kerekesnek. (LA.) Iskola Az 1920-as évektől a román kormányok állandó célkitűzése a nemzet egységesítésének és konszolidációjának végrehajtása volt. A nemzeti homogenitás gátjának a különböző nyelvű és típusú iskolákat tekintették. Egy egységes iskolarendszer létrejöttét szorgalmazták, mely a románok nemzeti egységét szolgálja, főleg olyan helyeken, ahol a román gyerekek elveszítették őseik nyelvét, elmagyarosodtak vagy eloroszosodtak — mondja ki a Gabroviceanu-törvényjavaslat 1924-ben. Az iskolák mellett a hitéletnek is a nemzeti célt kellett szolgálnia. Az elrománosítás fő célpontjául azonban a görög katolikus és görögkeleti magyarok szolgáltak, akik között ez eredménnyel is járt, mert egy részük amúgy is román származású volt, vagy románul is tudott.30 Iskolás korunkban minden nemzeti ünnepen, vasárnap délelőtt kellett menni a templomba. iskolások is és a premilitárok is a román időbe. Mindenki, aki iskalás vöt, nem kellett vigyék otthonról, a vallásórán ki vót adva, hogy menjen mindenki templomba. A román időkbe ment a pap a% iskolábo, s ott tartatta a vallásórát. Majorul tartatta e% a Piroska, magyarul má jobban értettük Nem is tudtunk románul! Imi, olvasni románul tanultunk, de beszélgetni magyarul beszélgettünk, addig amíg Bucur tanító ide nem jütt. Amiko Bucur tanító idejűit, a% má kötelezte, hogy csak románul beszélgessünk. (LA.) Kisteremibe a román iskola külön volt. I-IV. osztályban volt Deák tanító, s a kovács-házba a román iskola, Kusu volt a tanító itt. (M.J.) Az 1940-es évben a karácsonfalvi iskolában is ugyanígy megbomlik az elmúlt román rezsim oktatáspolitikája alapján kiépített rendszer. A főleg román vidékről egykoron kihelyezett tanítók visszatérnek a Román Királyságba. * 10 1699-1821. In: Volumul I. Scaunul Murej. Cluj-Napoca, 1995. 10 Oláh, 1993.106. p.
