Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Simon Zoltán: Identitás-vizsgálat Nyárádkarácson község egykori görög katolikus közösségében
120 Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003) egyidős a templommal. 1642-től folyamatosan temetkeztek ide. Sajnos a jelenleg épségben megmaradt és fellelhető sírkövek az 1800-as évek utolsó harmadában keletkeztek. Itt kivétel nélkül magyar feliratú sírköveket találunk, ami utal a korabeli görög katolikus közösség nyelvi normájára és kompetenciájára. Mindezt — a román eredetet, leszármazást tekintve perdöntőnek — a következőképpen magyarázza a jelenlegi ortodox pap: Hogyha megnőjük a keresztfeliratokat, magyar feliratokat találunk, de ők is románok voltak, tiszta románok, de áttértek, véletlenszerűen írták. Ide a templomhoz tartottak, voltak őseik, s ezek szülei s az ők gyerekei ide, ebbe a temetőbe temetkeztek. A jelenlegi köznyelvben is találunk román kölcsönszavakat. Ilyen kölcsön- szavak például: orda, zsendice, pakulár, esztena, berbécs.27 A helynevek (faluhatár, kaszálók, dűlők) esetében már nem találunk ilyen szavakat, ami egy későbbi, tehát a (magyar) helynévadás utánTspontán vagy irányított betelepedésre utal, a beköltözött román családok elsősorban vásárlás útján juthattak földhöz. Susan Gal nyomán a nyelvcsere sokrétű folyamatáról elmondhatjuk, hogy a 20. században különösképpen gyakran fordult elő, hogy az államnyelv kiszorítja a kisebbség nyelvét. Az új nyelv létrejöttét az adott népcsoport, anyacsoportjától való leválása eredményezi. A nyelvcserén belül több típust különíthetünk el, de létezik kétnyelvűség és konkrétan vett nyelvcsere is.28 Az általunk vizsgált közösségek esetében a betelepült román családokkal szemben a református magyar közösség alkotta a domináns falusi réteget. Ez még mindig csak a külső társadalmi és gazdaságpolitikai tényezőket sejted. A nyelvcsere esetében fontos vizsgálni a belső feltételeket, a nyelvhez tapadó értékrendszereket és attitűdöket, melyek együttesen a mentalitás függvényei. Ezek határozzák meg leginkább a nyelvcsere folyamatát. Itt a nyelv társadalmi funkciója a legérdekesebb, és ha ez a funkció eltűnik vagy csökkenő jelentőségű, akkor új nyelvi feltételek jöhetnek létre. N évváltoztatások A névelemzések illetve a névváltoztatások vizsgálatával foglalkozó román kutatók a székelyek román eredetének illetve a románok elszéke- lyesítésének bizonyítékát látták az általuk román eredetűnek tartott „antroponímiákban” és a különféle 17-19. századi lustrákat és lajstromo- kát névtani szempontból elemezték. Számunkra a helyi görög katoliku27 Oláh, 1993.102. p. 28 1 Vö. Gal, Susan: Mi a nyelvcsere és hogyan történik? Régó, 1991. 1. sz. 66-76. p.; 66. p. RUSSU, 1990.; RANCA, L: Románii din Scaunele secuie^ti ín antroponimele din conscriptii,
