Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Simon Zoltán: Identitás-vizsgálat Nyárádkarácson község egykori görög katolikus közösségében
118 Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003) lány, akkor a református templomban. A testvérem haragszik rám, hogy áttértem. Nem jó a viszonyunk. En nem kértem, hogy ortodox legyek, hiába haragszik rám. (M.J.) Van aki megtartotta görög katolikus vallását, viszont 1948 után, a görög katolikus vallás felszámolása következtében ezek az emberek különböző felekezetekhez jártak templomba, főleg a római katolikusokhoz, mivel ennek liturgiája és dogmatikája közelebb állt a sajátjukhoz. En görög katolikusnak születtem és abba halok meg. Volt akinek nem mondtak semmit, egyszerűen átírták és kész Nem kérdeztek senkitől semmit. En tőlem nem kérdeztek semmit. Néha-néha elmentem az ortodox templomba, legtöbbször pedig a katolikusba. En most egy ilyen kis imaházba járok, a várral ellentétbe van egy ilyen klubban mise nekünk. (M.I.)' Az 1992. évi népszámláláskor regisztrált ortodoxok zömét a cigányság adja, miként a pünkösdisták és adventisták számát is. A cigányságot Nyárádkarácsonfalva esetében az ortodoxiához csupán a temető használata köti: mivel az ortodox egyház kezelésében levő temetőbe temetkeznek, hivatalosan ebbe az egyházba sorolták őket. Az általunk vizsgált közösségekben az 1980-90-es években a református egyház mellett különböző neoprotestáns egyházak dominanciája is érezhető. Kisteremiben nagy azon egykori görög katolikusok száma, akik valamely neoprotestáns egyházba léptek be. Itt már mindjár nincs román. Vegyes az van. A revolució után a magyarok dominálnak, a románság sehol sincs. Mert mind átálltak ezekbe az új magyar vallásokba. (M.J.) Hogy görög katolikusok voltunk, erre mind agt mondják, hogy ez most minket már nem érdekel. Tudja, ilyenek a népek! Aztán a másik az hogy sokán áttértek ilyen szekta vallásra: baptista, adventista, jehova tanúi. Mit tudom én, még én sem tudom, hogy milyenek ezek. (M.I.) A karácsonyfalvi ortodox pap az 1980-90-es években tapasztalható áttérésekről a következőképpen vélekedik: Sokan vannak, általában a 80-as évekből, ezek a fiatalabbak, ahogy a K.-lák, aztán a K.J.-k s aztán a többi, mind áttértek a reformátusokhoz mert akkor [...] na kérem. A forradalom után megint sokan áttértek arra az oldalra. Hát kérem ezeknek a családoknak a gyerekei mind reformátusok, de ők (a szülők) nem. Itt a román lelkész azokra a családokra utal — főleg a 30-as, 40-es korosztály vegyes házasságai — ahol a férfi családi örökségként tovább őrzi egykori görög katolikus, jelenlegi ortodox vallási hovatartozását, de hitét nem gyakorolja. Karácsonyfalván körülbelül öt-tíz ilyen családot tartanak számon. Ez esetben mindegy, hogy fiú vagy lány születik az említett vegyes házasságokban, kivétel nélkül a református templomban keresztelik meg,
