Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)

2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Simon Zoltán: Identitás-vizsgálat Nyárádkarácson község egykori görög katolikus közösségében

112

Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003)

Karácsonfalván görög katolikus vallás vöt, az ortodox vallást én gyermekkoromba nem is hallattam, csak addig, amíg Bucur tanító nem jütt ide. Bucur tanító [...] ő biztosan a vót, ő aztán. A.ki átállott oda ortodoxnak, kapatt személyenként tízezer lejt. S azé vót itt [...] nem olyan sok, de vót ortodox. A többi mind katolikus vót. Tízezer lej két ökör ára vót [...] ha te átálltál, vagy aki átállott, má a román tanító csináltó meg azakat a papírakat. 0 hogy hunnat, 5 tudja, hunnat hozta a pénz}, s a(i~ ta le [...] tízezer lejt. (I. A)

Az 1937-38-as években az általános iskolában működött egy ortodox kápolna 1940-ig. A második bécsi döntés aláírását követően felszámolták az, ikonoszjáz}, Rosca Mihail pap visszahelyezte a volt görög katolikus templomba, majd a marosvásárhelyi román ortodox egyháznak ajánlották fel, aholjelenleg is található. (A jelenlegi ortodox pap)

Nagytata nem vót román. Elvállalta a harangozást, de nem vót román. Nagytata azért lett román, mert kapott földet. Nem vót román. Há otthon se beszéltünk soha románul, nem is tudtunk. Úgy hogy nagytata kaszálta a temetőt is, sok gyümölcsfa vót. E kellett vállalja, mert sokan voltunk és szegények. Há hogy vót nagytata román, mikó az egész lányo becsületes magyar emberekhez menlférjhez (SZ.E)

A román állam a két világháború között a korábban elkezdődött kompetitiv nemzeti versengés jegyében érthetően az asszimilációs folyamat valamely köztes stádiumában lévő, vegyes etnikus repertoárral rendelkező közösségek bekebelezését célozta meg. A nemzeti tudat „megerősítésének” több módja is jelen volt egyszerre: adminisztrációs átsorolás, névelemzés alapján történő egyházi átíratások, a román nyelvű iskola és a „román vallások” preferálása stb.19 20

A Székelyföldön — így Nyárádkarácsonban is — általános volt az Okirályságból ide helyezett tanítók, jegyzők élénk közéleti, hitéletszervező tevékenysége, ide tartozott az államvallásként preferált ortodox hit terjesztése is. Székelyföld szerte ekkor épülnek — többnyire székely közmunkával — az ortodox templomok. A állami állásban, hivatalban való megmaradás érdekében sokan vállalták, hogy áttérnek a görög katolikus vagy az ortodox egyházba, itt tehát hangsúlyos az anyagi, egzisztenciális motiváció. A román vallásúak anyagi preferálása azonban nem jelentette azt, hogy a székely települések belső szimbolikus rendjében jelentős változás következett volna be. Az 1920-30-as évekre a Nyárádkarácsonba újonnan beköltözött románok közül jó néhány család vagyona, földterülete elérte vagy meghaladta az átlagot, olyannyira, hogy jelenleg ezen családok közül

19 Ii.yhs, 1991. 8. p.

20 Vö. Scheffler, 1942.; Ol-ÁH, 1993.