Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941
98 Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003) házmegye - védőszentje Szent György volt. Az Árpád-kortól hiteleshelyi tevékenységet végző káptalan pecsétjén is a lovon ülő katonaszent látható, amint leszúrja lándzsájával a sárkányt. A török időkben sem az egyházmegye, sem a káptalan nem tudott működni. 173 éves szünet után, 1723-ban III. Károly király, Nádasdy László Csanádi püspök (1710-1730) kérésére visszaállította a székeskáptalant Szegeden a Szent Dömötör-templom mellé rendelve. 1740-ben a kanonoki testület az új egyházmegyei központba, Temesvárra költözött. 1757-től egy nagyprépostból és öt kanonokból állt. Bonnaz Sándor püspök (1860-1889) 1871-ben két újabb stal- lumot állított fel. A Szentszék 1931. június 19-én a szegedi Fogadalmi templomot a Csanádi püspöki székesegyház rangra emelte. Tíz évvel később, 1941. június 14-én XII. Pius pápa (1939-1958) felállította a Csanádi székeskáptalant a szegedi Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya katedrális- ban. A székeskáptalan hat méltóságból: egy nagypréposti dignitasból és öt kanonoki stallumból áll. A testület 1942 januárjában kezdte meg működését. A káptalan megalapításáról Angelo Rótta címzetes thébai érsek, magyarországi apostoli nuncius 1941. július 7-én kelt, 5714/1941. számú levelében értesítette hivatalosan a Csanádi püspököt. A nagyprépost kinevezésének jogát a pápa magának tartotta fönn, a többi kanonoki állás betöltésével pedig a megyéspüspököt bízta .meg. „Az Apostoli Szentszék ez intézkedése folytán a Csanádi egyházmegyének óhaja, hogy a többi egyházmegyéhez hasonlóan szintén legyen székeskáptalanja, megvalósul, de egyben teljesül Szeged városának régi vágya. A város közönsége még a világháború előtt kifejezésre juttatta kívánságát, hogy főegyházában társas káptalan létesüljön s annak részÜeni javadalmazását is hajlandónak nyilatkozott vállalni.”35 36 A székeskáptalan tagjait Glattfelder Gyula püspök 1941 decemberében nevezte ki, s feloszlatta az 1923 és 1941 között működő ideiglenes tanácsadó és irányító egyházmegyei kormánytanácsot. Erről 1941. december 30-án, 1750/1941. szám alatt tájékoztatta Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi minisztert: „...az Apostoli Szentszék az egyházkormányzat ügyeinek kánonszerű elintézése céljából s az egyházmegyei papság előléptetési lehetőségeinek biztosítására a Csanádi egyházmegye számára székeskáptalant létesített a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett szegedi székesegyházban.”" ’ A püspök leírta, hogy a nagyprépost és három java- dalmas kanonok fizetségét tudja biztosítani. Források: a Szeged város által haszonélvezetre felajánlott 440 holdnyi föld jövedelme, valamint az egy35 Szegedi Új Nemzedék, 1941. július 13. 5. p. 36 SZCSPL PHEI1500/1941.
