Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)

2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941

Miklós Péter: Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941 99

házmegye és a főpásztor személyes alapítványai. A káptalan külön javadalmazás nélküli tagjai: a szeged-belvárosi plébános, mint a székesegyház lelkésze, valamint egy tiszteletbeli kanonok.

Szeged város nevében Tóth Béla polgármester-helyettes 1941. december 31-én (72473/1941. sz.) gratulált Glattfeldernek, a kanonoki testület létrejöttéhez: „Mint a sz. kir. város törvényes képviselőjének, kegyeskedjék megengedni, hogy a Főtisztelendő Székeskáptalan felállítása alkalmával a város egész közönsége nevében a magas egyházi kitüntetés fölött érzett örömünknek adhassak kifejezést azzal a kéréssel, hogy Nagyméltóságodnak és a főtisztelendő Székeskáptalannak (sic!) az egyház és haza javára irányuló áldásos munkásságát a jó Isten bőséges kegyelmével áldja meg.”37 A Szeged székhelyű csanádi káptalan első tagjai a következők voltak. Nagyprépost: Raskó Sándor, kanonokok: Barmos György, Becker Vendel, Sopsich János, valamint Halász Pál (mint a katedrális plébánosa) és Csepregi György (tiszteletbeli).38

A székeskáptalan fölállítása volt Szeged egyházmegyei központtá való szervezésének utolsó állomása, korábban (az 1920-as években) városunkban székesegyház, püspöki rezidencia, papnevelő intézet épült.39 Az egyik korabeli újság szerint a káptalan létrehozásával „nemcsak a város régi kívánsága teljesült, hanem az Apostoli Szentszék az ősi katolikus városnak oly mérvű megbecsüléséről tett tanúbizonyságot, amely bizonyára mindenkit örömmel tölt majd el az új kulturális és vallási centrum felállításának hírére.”40

17 SZCSPL PHEI 1500/1941.

8 Új Nemzették, 1941. december 25. 3. p.

MIKLÓS PÉTER: „Teljesül Szeged városának régi vágya.” Hatvan éves a szegedi székeskáptalan. In: Szeged, 2001. 6. sz. 46-47. p.

Szegedi Új Nemzedék, 1941. december 25. 3.