Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941
Miklós Péter: Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941 95 Klebelsberg a Ferenc József Tudományegyetemen önálló katolikus teológiai kart szándékozott fölállítani. Ezt Glattfelder Gyula támogatta, hiszen püspöki székének országos — kulturális és politikai — befolyását tovább erősítette volna. A püspöki kar 1929. október 25-én, Budapesten tartott értekezletén tárgyalta a szatmári és nagyvarádi római katolikus püspökségek — részben Magyarországon maradt, részben Romániához került — birtokainak ügyét. Glattfelder a szegedi egyetem katolikus fakultása érdekében 1930. február 11-én írt Serédi Juszdnián bíboros, hercegprímás, esztergomi érseknek. Emlékeztette, hogy neki már 1928-ban vázolta Klebelsberg tervét: „Még 1928 végén voltam bátor Főmagasságodat élőszóval tájékoztatni, hogy a kultuszminiszter úr azzal a tervvel foglalkozik, miszerint a szegedi egyetemen katolikus teológiai kart szervez, melyen a tanítást a Jézus Társasága látná el.”26 27 Glattfelder Gyula részletezte, hogy a magyar — és a szegedi — katolikus egyház számára ez vissza nem térő lehetőség. A katolikusoknak így két egyetemi karuk lehetne, és ez az egyház további erősödését szolgálná. A kultuszminiszter terve a kormánynak a katolikusok iránti jóindulatáról tanúskodik. Kiemelte, hogy az egyetemnek javarészt — Kolozsvárról érkezett — protestáns tanári testületét a katolikus teológiai kar ellensúlyozná, és gondoskodna az egyetem katolikus jellegéről. Ennek nagy jelentősége lett volna, hiszen Horthy Miklós kormányzóra való tekintettel a református egyház a tudományos és politikai életben létszámát és anyagi bázisát jóval meghaladó szerephez jutott. „Az egyetemnek még Erdélyből magával hozott erősen protestáns tanári összetétele az új kar által lényegesen javulna katolikus irányba. Az Alföldön egy katolikus kultúrközpont létesülne, melynek súlyát a nagyérdemű rend tudományos és lelki téren egyaránt biztosítaná. Mind oly szempont, melyek horderejűt Eminenciád előtt bizonyára nem kell hangsúlyozni, s ezért, amit élőszóbeli előadásomban már megtettem, ezennel írásban ismédem, mél- tóztassák a terv megvalósítása számára magas befolyását biztosítani.”28 Serédi Juszdnián 1930. február 23-án, 541/930. sz. alatt válaszolt Glattfelder Gyulának. Kifejtette, hogy nem támogatja a szegedi hittudo(szerk.): Tanulmányok Csongrád megye történetéből. 26. köt. Szeged, 1998. 227-264. p. 26 SZCSPL PHEI 60/1930. 27 Klebelsberg Kunó is törekedett az egyetemen a protestáns túlsúly megszüntetésére. Az egyetemi tanárok közül protestáns volt Dézsi Lajos (magyar irodalomtörténet), Bartók György (filozófia), Imre Sándor (pedagógia). Hogy a nagytudású, munkájukat jól végző professzorokat sérelem ne érje, a miniszter a tanszékek párhuzamosításával oldotta meg az ügyet. Az újonnan szervezetteket „világnézeti tanszékeknek” nevezi a történeti irodalom. A 2. sz. magyar irodalomtörténeti tanszéket a piarista Sík Sándorra, a 2. sz. pedagógia tanszéket a bencés Várkonyi Dezső Hildebrandra, a 2. sz. filozófia tanszéket pedig a világi pap Mester Jánosra bízta 28 SZCSPL PHEI 60/1930.
