Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941
94 Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003) A tanácskozáson elhatározták, hogy Szegeden — saját rendi teológiai és bölcseleti főiskolájuk mellett — ellátják a püspöki papnevelő intézet vezetését is. Erről Bíró Ferenc január 20-án levélben értesítette Glattfeldert. Közölte a rend föltételeit. A szegedi főiskolán a Csanádi, a szatmári, a nagyváradi egyházmegyék magyarországi részeinek, valamint a hajdúdorogi görög katoEkus püspökségnek papnövendékeit oktatnák. Szerették volna, hogy a Kolozsvárról Szegedre helyezett egyetemen teológiai kart szervezzenek, amelynek oktatói a jezsuiták közül kerülnének ki. „A Jézus Társasága magyar rendtartománya vállalja a csonka egyházmegyéknek szegedi központi iskoláján a tanítást és nevelést, ha ezen főiskola a szegedi Ferenc József egyetemen 1-2 éven belül teológiai fakultássá lesz a kormánytól kieszközölt írásbeli teljes garancia mellett.”23 24 Ezt azzal indokolta meg, hogy évente 60-80 növendéküket is Szegedre küldenék, és az oktatás színvonalát az egyetem jobban szavatolná. A tanárokat ugyan a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezné ki, de csak a jezsuiták és a papnövendékeket küldő megyés püspökök jelöltjei közül. A fontosabb tantárgyakat (szentírástan, erkölcsteológia, dogmatika) természetesen a jezsuiták oktatnák. A tanárok díjazását is meghatározták. A Jézus Társaság elöljárósága kifejtette, hogy csak akkor tudják ellátni az oktatói munkát, ha nemzetközi vagy legalább egyházmegyeközi szemináriumot vagy konviktust szerveznek. A szeminaristák, valamint a konviktus lakói tennék ki a fakultás hallgatóinak jelentősebb részét. A papnövelde vezetőit a rendfőnök nevezné ki. A fölvettekről és a hallgatókról az intézmény vezetője döntene — az illetékes püspökök javaslata alapján. A konviktus a jezsuita rend irányítása alá kerülne. Fönntartását pedig a tanulmányi alapból fedeznék. (A tanulmányi alap az egykor föloszlatott jezsuita rend vagyonából jött létre, jövedelme csak katolikus oktatási célokra volt fölhasználható.) A szegedi papnövelde a nagyváradi és a szatmárnémeti püspökségek magyarországi részének papképzését is biztosította, az intézményt a három csonka egyházmegye közösen tartotta fönn. Glattfelder Gyula 1930. január 24-én levélben értesítette Lindenberger Jánost, a nagyváradi püspökség magyarországi területének apostoli kormányzóját és Székely Gyulát, a szatmári egyházmegye itteni részének adminisztrátorát, hogy a szemináriumban az oktató és nevelő munkát a jezsuita rendre bízza. Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter sokat tett a szegedi egyetem és a szegedi katolikus vallási, egyházigazgatási központ létrejöttéért.25 Az előbbi Kolozsvárról, az utóbbi Temesvárról települt a városba. 23 SZCSPL PHEI 60/1930. 24 SZCSPL PHEI 60/1930. 25 T.MolnáR GIZELLA: Portrévázlat gróf Klebelsberg Kunóról. In: Blazovich László
