Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941
Miklós Péter: Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941 93 1914. június 21-én tették le. Júliusban azonban abbamaradtak a munkálatok a világháború miatt, a munkások nagy része ugyanis bevonult. Az építkezést 1923 áprilisában kezdték meg újra. A bokrétaünnepélyt 1923. szeptember 16-án tartották. A kupola keresztjét 1924. augusztus 30-án helyezték föl. 1925. november 26-án a Tisza felőli, 1926. március 27-én a város felőli kereszt került föl a toronyra. Az építkezések összköltsége meghaladta a 4 millió pengőt. 1930. október 24-én, Szent Rafael arkangyal ünnepén Glattfelder Gyula fényes papi asszisztenciával szentelte föl a Magyarok Nagyasszonyáról nevezett szegedi fogadalmi templomot. Október 22. és 26. között a kormány és az egyház legmagasabb rangú vezetői jelenlétében zajlottak az ünnepségek. A hittudományi főiskola megszervezése Szegeden az 1930-as években négy felsőoktatási intézmény működött. Az egyetem és a polgári iskolai tanárképző intézet mellett két fölsőfokú katolikus hittudományi iskola: a Jézus Társaságának bölcseleti és teológiai főiskolája, valamint az egyházmegyei hittudományi főiskola. Mindkettőnek a vezetését a jezsuiták látták el. A Csanádi egyházmegye papi utánpótlását a temesvári papnöveldében képezték. A szeminárium 1806. november 17-én nyílt meg, történetét Kováts Sándor teológiai tanár írta meg.19 * Glattfelder Gyula megyés püspök 1913—14-ben új épületet emeltetett a papnevelő intézetnek, amelyet 1914. november 5-én, Szent Imre ünnepén áldott meg. A főpapot 1923-ban kiutasították Romániából. Mindkét székvárosában (Temesvár, Szeged) szemináriumot építtetett. A jezsuiták bölcseleti (filozófiai) főiskolája és noviciátusa Pozsonyból 1919 nyarán — a csehszlovák megszállás elől — Szegedre költözött. A noviciátus 1921-ben Érdre települt át, de a főiskola városunkban maradt. Az 1930-ban megnyílt egyházmegyei szemináriumban is a jezsuiták látták el az oktató munkát a szerzetesrendek 1950-es föloszlatásáig.21 Bíró Ferenc, a rend tartományfőnöke 1930. január 16-án, 3/1930. számmal írt levelet Glattfelder Gyula Csanádi püspöknek. Közölte, hogy a január 16-i rendtartományi gyűlésen a szegedi hittudományi főiskola ügyét is tárgyalják. „Érdemlegesen csak is akkor fogok tudni választ adni, ha ezen tanácskozások határozatait jóváhagyás végett a Főtisztelendő Generális Atyához elküldöttem és onnét a választ megkaptam.”22 19 KüVÁTS SÁNDOR: A Csanádi papnevelde története. Temesvár, 1908. SziLAS JÓZSEF: Az 50 éves szeminárium. In: Csanád egyházmegye jubileumi évkönyve, 1980. Szeged, 1980. (továbbiakban: SziLAS, 1980.) 86-87. p. 21 PÉTER, 1999. 59-61. p. 22 1 Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár. Püspöki hivatal iratai: egyházigazgatási iratok, (továbbiakban: SZCSPL PHEI) 60/1930.
