Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)

2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Miklós Péter: Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941

Miklós Péter: Az egyházmegyei központ kiépítése Szegeden, 1923-1941 91

(1937-1944) állította, aki már 1936 elejétől a városban élt.14 15 A szegedi görög katolikus egyházközség 1936 és 1942 között havonta megjelenő folyóiratot adott ki. Ugyancsak a városhoz kapcsolódik, hogy a Nyilaskeresztes Pártnak egyetlen görög katolikus pap tagja volt, mégpedig dr. Ladomérszky Béla szegedi lelkész. Bízó Béla álnéven írt cikkeiben kifejtette, hogy a nyilasoktól a társadalmi igazságtalanságok megoldását várja. Hozzájuk való csadakozását az egyházmegyei hatóság előtt a görög katolikus hívek nehéz szociális körülményeivel, elviselheteden nyomorával

15

magyarázta.

A szegedi katolicizmus két világháború közötti időszakának meghatározó alakja volt Glattfelder Gyula, ezért röviden vázolnom kell pályafutását. Glattfelder Gyula 1874. március 18-án született Budapesten. A pesti piaristáknál érettségizett, majd hittudományi tanulmányokat folytatott a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1896-ban szentelték pappá, 1897-ben teológiai doktorátust szerzett. Az ifjúság vallásos nevelésével foglalkozott, az egyetemi hallgatók számára ő szervezte meg az első két Szent Imre Kollégiumot Budán és Pesten. X. Pius pápa 1911- ben nevezte ki Csanádi püspökké.

Az egyházmegye területén azonban 1918 után három ország (Magyarország, Jugoszlávia, Románia) osztozott. Glattfelder székvárosában, Temesvárott maradt, ahol a magyar kisebbség és a katolikus egyház érdekeit képviselte. 1923-ban távoznia kellett Romániából. Magyarországon, Szegeden alakította ki a csonka egyházmegye központját. Püspöki palotát, hittudományi főiskolát építtetett, s sürgette a fogadalmi templom befejezését. Szeged 1931-ben hivatalosan is püspöki székhely lett. A főpásztor aktívan részt vett a püspöki kar és az országgyűlés fölsőházának munkájában, több társadalmi és tudományos szervezet tagja, vezetője volt. 1942- ben — Zichy Gyula halála után — kalocsai érsekké nevezte ki XII. Pius. Új főpapi székét azonban betegsége miatt már nem foglalhatta el. 1943. augusztus 30-án hunyt el Budapesten.16

FEDOR István: A Szent Rozália szegedi görög katolikus kápolna. In: Görögkatolikus Szemle, 1998. 5. sz. 6-7. p.

15 PlRlGYl ISTVÁN: A magyarországi görög katolikusok története. 2. köt. Nyíregyháza, 1990. 241. p.

16 Lotz Antal: Glattfelder Gyula, az egyházfő és tudós. In: Vigflia, 1983. 2. sz. 142-143. p.; Zombori ISTVÁN (szerk.): Igazságot - szeretettel. Glattfelder Gyula élete és munkássága. Bp.- Szeged, 1995.