Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A dési per történeti háttere
48 Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003) megállapodása ezzel érvénytelenné vált „Eb baszna.” — írta a kiforgatott örökös a reversalisra. A július 16-ig nem lezárt néhány ügy további tárgyalása a novemberi besztercei terminusra maradt. Az őszi ülés egyeden számunkra ismert vádlottja Paczolai Péterné Kornis Borbála, Péchi Simon sógorának, Kornis Ferencnek leánya. Ügyét érdemes közelebbről is szemügyre vennünk, mert a bonyolult perfolyamat jól szemlélted a törvényszék módszereit, és egyben a védekezés lehetséges módozatait is. Kornis Borbála ügyvédek alkalmazásával a lehetőségek végső határáig el tudta nyújtani az eljárást, ám a pert mégsem nyerhette meg. A néhai udvarhelyszéki főkirálybíró örökösnője a fejedelem június 17-én kelt rendelete alapján már július 1-re idézést kapott. Július 5—6-án Désen hallgatták ki a Kornis-birtokokról behívott első tanúkat.99 100 101 Elmondásuk alapján Borbálát anyja, Bornemissza Judit térítette a szombatos hitre. Nem egy tanú határozottan állította, hogy a gyermek apja, az unitárius Kornis Ferenc a perpatvartól tartva csak titokban merte megkereszteltetni a gyermeket. A fű alatt végrehajtott keresztelés mégis a gyermekágyas asz- szony fülébe jutott: „Hogy megtudta felesége, igen búsult és haragudott érette, egy fogoly madarat vitetett volt Kornis Ferenc uram a% beteg feleségének, hogy egyék, vissza küldötte, a% urának avf i^ente, hogy egye meg ba megványoltatta a gyereket. ’ Kornis Ferenc korai halála révén Borbála anyja befolyása alá került, ám a döntő többség állította, hogy házassága illetve anyja halála után felhagyott a szombatos szertartásokkal. Akadt olyan is, aki azt bizonygatta, hogy úrnője mindig az unitárius templomba járt.'Szentmiklósi Máté, szentgyörgyi unitárius lelkész ezzel szemben csak annyit állított, hogy az ő prédikációit mindig rendesen látogatta. Paczolay Péter a vádlott szintén beidézett férje úgy emlékezett, hogy 1635-ben a súlyos beteg Kornis Borbála még úrvacsorát is vett. Barcsay Zsigmondtól pedig arról értesülünk, hogy ő és felesége voltak Kornis Borbála keresztszülei a Szentbenedeken megtartott alkalmi keresztelőn.102 Sajnos nem tudjuk, hogy pontosan milyen kérdéseket tett fel a bizottság, ám a válaszok általában nem igazolták a vádat. Kiderült, hogy Kornis Borbálát kétszer is megkeresztelték, ráadásul az utób99 A per első elemzése: VASS MIKLÓS: Komis Borbála és szombatos pőre. In: Keresztény Magvető, 1906. 312-321. p. (továbbiakban: VASS, 1906.) A Komis Borbála ügyében végzett tanúkihallgatások vizsgálatában végig támaszkodom a következő forrásközlésre. KOMÁROMY András (sajtó alá rend.): Paczolai Péterné Komis Borbála szombatosságára vonatkozó tanúkihallgatások. In: Történelmi Tár, 1884. 546-557. p. (továbbiakban: Komáromy, 1884.) 101 Komáromy, 1884. 556. p. 102. 1 „Mikor a% szegény Allia uram temetésén megyünk vala akkor térénk és Menénk S^ent-Benedekn s ott papot hivatván megkens^teltettük Paczolay Péterné asszonyomat, s én lök kenszfapja, s azjeleségem kens^t- arryja' KOMÁROMY, 1884. 548. p.
