Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A dési per történeti háttere
42 Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003) A nagy perek A szombatosok perét Rákóczi György az unitáriusok megregulázá- sával akarta összekötni, ahogy ezt az 1635-ös határozatban már világosan ki is nyilvánította. Két legyet egy csapásra — ez lehetett volna a mottó. A fejedelem beavatkozására az unitárius egyház belviszálya szolgáltatott kiváló ürügyet. Ravius (Szőrös) Mátyás, a kolozsvári szászok felforgató és innovator hírében álló5; volt prédikátora, bevádolta a fejedelemnél vetély- társát, Beke Dánielt, az 1636 végén megválasztott unitárius püspököt.’ Állítása szerint Beke és hívei eltértek az 1579-ben lefektetett hitelvektől. Rákóczi nem szalasztotta el a tálcán kínált lehetőséget, Beke Dánielt zsinat megtartására kötelezte, és felszólította, hogy az ezen a zsinaton elfogadott hitvallást terjessze majd be az 1638. április 23-án esedékes gyulafehérvári országgyűlésre A püspök 1637. júliusában össze is hívta az unitárius zsinatot Torda városába. A résztvevők úgy határoztak, hogy Enyedi György egyik művét fogják bemutatni hitvallásukként, talán éppen azt az Explicationes Lacorumot, amely ellen a fejedelem lelkiismerete, Geleji olyan durva hangnemben ágált. Nem csodálkozhatunk hát, hogy miután a zsinat átköltözött Kolozsvárra, állásfoglalásukat megváltoztatták, és inkább egy az 1579-es hitvallásra támaszkodó iratot nyújtottak be.59 * 61 62 Közben megindultak a szombatosok elleni per előkészületei. Angyalosi János özvegyét (akinek sógora, Angyalosi István, Péchi veje volt) és fiát már 1638 elején a szombatosság vádjával idézték valamilyen előzetes vizsgálóbizottság elé. A betegeskedő özvegyassszony levélben, fia pedig személyesen kért kegyelmet a fejedelemtől. Rákóczi nem gyakorolt kegyet, a kérelem hátára a következő spártai tömörségű mondatot véste: „A törvénhe ^ tartsák magokat.”b2 A dési perek gördülékenysége arra utal, hogy nem ez volt az egyetlen korai vizsgálat. Az 1638. április 23-án megnyíló gyulafehérvári országgyűlés63 még nem bocsátkozott a szombatosok és unitáriusok ügyének tárgyalásába, 59 „Seprős Mátyás pap, á^ ecse Szőrös András, Kerekes Péter, U^cli Tbarnás, Ro^bic^ki Pál, S'z György István deák új sectát indítának, a% mely miatt Kolosváratt és a% Sekély földön illetlen dolog következek, az mint az embereket Krisztus felől examinálták... "ETA. IV. 215., 205. p. ETA. IV. 212. p.; Beke Dánielt, a bordosi gyülekezet lelkipásztorát már 1636. december 17- én megválasztották püspöknek, de csak 1637 szeptember 23-án mehetett be Kolozsvárra. — Raviusnak a fejedelemnél tett feljelentése miatt. SZÉKELY, 1839. 136-137. p. ETA. IV. 216-217. p. Jakab Elek 18. századi unitárius egyháztörténetek adatait (és Bőd Pétert) összefoglaló jegyzete. 62 KONCZ JÓZSEF (sajtó alá rend.): Péchi Simon levelei. In: Keresztény Magvető, 1880. 390-391. p.; Kohn, 1889.210. p. 1638. április 23. — május 16., gyulafehérvári országgyűlés. EOE. X. 14-24. p. Az országgyűlés határozatai: uo. 135-149. p. „... Deésen az mely conventus lészen prima die Julii anni praesentis, az, unitária religion lévő atyánkfiái között valö controversiának az, három recepta religiókból bizonyos delegátus személyek
