Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A dési per történeti háttere
Szabó András Péter: A dési per történeti háttere 43 hanem azt a július 1-jére összehívott dési gyűlés hatáskörébe utalta, ám erre a gyakran terminus névvel is illetett rendhagyó törvénylátó gyűlésre,’ amely a törvényszövegben conventusként szerepel, már nem volt hivatalos a tavaszi országgyűlés minden tagja, csak egy Ids bizottság: Néhány kiválasztott, és az unitáriusokon kívüli három bevett vallásból tizenhéttizenhét delegátus.64 65 Az áprilisi országgyűlés a fejedelmi előterjesztésnek megfelelően úgy határozott, hogy mindazokat a zsidózókat akik 1635 karácsonyáig nem tértek át a bevett felekezetek valamelyikére, a fiscalis director (kincstári jogügyigazgató) idézze a dési gyűlés elébe. A fejedelem egyúttal a kolozsvári reformátusok térnyeréséről is gondoskodott, hatalmi szóval kényszerítette az unitárius város vezetőségét, hogy mind a kis-, mind a nagytanácsban biztosítsanak képviseletet a református kisebbségnek, sőt bírót is minden negyedik évben közülük válasszanak.66 * Rákóczi György, a rendek választási feltételeinek eleget téve, ’ igyekezett a törvény adta kereteken belül mozogni, amely - mint fent is láthattuk — egyáltalán nem zárta ki a megfélemlítés és a manipuláció alkalmazását. Ugyanakkor a méltányosság látszatára is ügyelt: A már májusban összeült bizottság fontos tagját, az egész vizsgálat karmesterét, Pókai Sárosi Jánost a későbbi unitárius krónikák egyházuk nagy pártfogójaként emlegetik.68 A főúr a szombatosok ügyében nyilván egyetértett a fejedelemmel, ám az igen homályos, hogy Rákóczi milyen módon vette rá a saját felekezetével szembeni fellépésre. A dési bizottság keze alatt égett a munka. A júliusi gyűlés csak akkor teljesíthette küldetését, ha addig minden, az előzetes vizsgálatok során felkutatott szombatoshoz eljutattja az idézést. Május 23-án jegyzékbe foglalták a Kolozsváron elkobzott, és a gyulafehérvári káptalan levéltárában elhelyezett zsidózó és eretnek műveket.69 Ezek között nem csak szombatos kéziratok voltak, és nem csak a radikális antitrinitáriusok (Gürius, Sommer, Palaelogus) és non adorantisták könyvei, hanem például Fausto Socininak Dávid ellen írott vitairata is. A fejedelem és a nyeregbe került református egyház semmilyen Krisztus lényegéről folytatott vitát nem tűrt előtt való eligazítására, arra az terminusra evocáltassa azjudaizpnsokat, és addig director uram is inquiráItasson és az evocatusok is pro sui defensione inquiráltassanak, s oly készen legyenek utrinque, hogy ott finaliter clecidáltassék dolguk..uo. 136-137. p. 64 A dési gyűlés jellegéről Jakab Elek hosszabban is elmélkedik Segesváry Bálint naplójához írt egyik jegyzetében. ETA. IV. 215-216. p. 65Kohn, 1889.210. p. “ EOE. X. 152-155. p. „E zufán az nemes ember ne detineáltassék, hanem átatione mediante, post factam evocationem et juris pronuncationem ’ EOE. IX. 80. p. 1630. január 25. — február, gyulafehérvári országgyűlés. Az erdélyi urak megelégelték a Bethlen Gábor féle honesta custodia-X. KELEMEN Lajos: A pókai Sárosiakról. In: Keresztény Magvető, 1899. 38-40. p. 69 EOE.X. 155-167. p.
