Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)

2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A dési per történeti háttere

38

Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003)

lözheteden szombatosok (Borsos Tamás, Mikó Ferenc40 * * stb.) hite. Talán ezeknek a befolyásos főuraknak is szerepük volt abban, hogy a bevett felekezetek által kikényszerített intézkedéseknek nem lett foganatja, hasonlóan ahhoz, ahogy a homoródszentpáli Kornisok gátat jelentettek az unitáriusok elleni fellépésben.4' Mielőtt áttérnénk I. Rákóczi György egyház- politikájának bemutatására, alaposan szemügyre kell vennünk az 1618-as és 1622-es törvénycikkeket, mert ezek határozzák meg a szombatosokkal szembeni későbbi intézkedések elvi alapját, retorikáját, és módszereit.

Az 1618 őszi kolozsvári országgyűlés első törvénycikke szóról szóra a fejedelmi előterjesztést követte,4 és minden addiginál nagyobb terjedelemben taglalta a szombatosok ügyét. A következő új vonásokat fedezhetjük fel benne: 1. Az országgyűlés törvénycikkei között deklaráltan az első helyet foglalja el. 2. Bibliai alapon magyarázza a vallási tévelygések elleni fellépés szükségességét. — A fejedelem Isten kegyéből emeltetik székébe, ezért hálából lelkesen Neki kell szolgálnia.43 * * Ha Isten igaz tiszteletét és törvényét nem oltalmazza, nem csak ma^a, hanem népe is bűnhődik. 3. Szó esik a zsidózók számbeli erősödéséről. 4. Az üldözendők között külön megemlíti az autorokat, promotorokat és fiautorokat, tehát a szombatos szekta vallási és világi vezetőit. 5. A büntetés konkrét: fő és jószágvesztés, kiszabásánál a törvénycikk a régi királyok dekrétumaira hivatkozik. 6. Határidőt állapít meg a valamely recepta religiora való áttérésre: ,jövendő karácson napjáig 7. Az összes meg nem térők pere egyeden terminuson folyik majd, amelyre a fiscalis director idézi meg a vádlottakat. 8. A szombato40,,

A műit század unitárius történetírói természetesen unitáriusnak tartották Mikót. NAGY, 1875. 42-43. p.; Kemény János zavaros hitűnek nevezte. Jellemzése nagyon jól rímel Dán Róbertnek a főúri szombatosok hitéről tett megállapításaira. KEMÉNY, 1980. 57. p.

A Komisok és Radetius Bálint szoros kapcsolatához: KONCZ JÓZSEF (sajtó alá rend.): Radeczky Bálint püspök levele Kornis Ferenchez, 1624. október 24. In: Keresztény Magvelő, 1891. 162-164. p. Kornis Ferenc Péchy Simon sógora volt, rokonságuk bizonyos érdekszövetséget is jelentett. VASS MIKLÓS (sajtó alá rend.): Egyháztörténelmi adatok. In: Keresztény Magvető, 1904. 274-275. p.

A zsidózók ügyét illető fejedelmi előterjesztésekről: TrÓCSÁNYI ZSOLT: Az erdélyi fejedelemség korának országgyűlései. Bp., 1976. (továbbiakban: TrÓCSÁNYI, 1976.) 53-54., 103. p.

Egészen hasonló gondolatmenet szerepel a Speculum Trinitatis előszavában: „Nem kicsin jutalom, ha fólségecl arra néz ™ fólségedet ez könyvben igazítom, kimutatom, és ajánlom, tudniilik az, imádandó Szentháromság egy istent. Ez #Z & fólségedet .. .tekintetes nagyságos úri állapotra, abból fjedelemségre, ebből fólséges királyi méltóságra felemelted MARKAI, 1980. 609-610. p. Ilyen értelemben nyilatkozik Háportoni Forró Pál is. Makkai, 1980. 584. p.

„Támadtanak és igen kezdettek szaporodni bizonyos részeiben birodalmunknak az recepta religiókon kívül való secták, úgymint az judeizmus...” EOE. VII. 488. p.

45 A párhuzam talán cinikus, de a régi királyok hasonló, eretnekeket fő és jószágvesztéssel fenyegető dekrétumai között, II. Lajos lutheránusok ellen hozott 1523. évi 54. törvénycikkelyét is meg lehet említeni: ,poena capitis, et ablatione omnium bonorum suorum \ MÁRKUS DEZSŐ (szerk.): Magyar Törvénytár. 1000—1526. évi törvényczikkek. Bp., 1899. 824. p.