Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A dési per történeti háttere
34 Egyháztörténeti Szemle IV/2 (2003) nak a zsidózók szektájától,17 és a velük való mindennemű közösséget megtagadják.18 A rosszhírű Báthori Gábor, a Rákóczi Zsigmondot eltessékelő fejedelem elődjéhez hasonlóan sem az unitáriusokat, sem a szombatosokat nem állhatta. Ezt bizonyítja az színunitárius kolozsvári tanács valószínűleg 1608-1609-ben írt levele, amelyben a szombatosság vádját próbálják elhárítani, és tiltakoznak a fejedelem iskola- és templomfoglalási terve ellen.19 A terv egy későbbi, már Bethlen Gáborhoz intézett kérelem tanúsága szerint meg is valósult: Báthori a kálvinistáknak adta a romos óvárosi templomot, és az unitáriusok jónéhány kolozsvári épületét.20 Az 1610 tavaszán tartott besztercei országgyűlés hatodik törvénycikke kifejezetten a „sidó hitet és sido ritusokaf’ tartók ellen irányul.21 * Borsos Tamás a rendelkezés hátterében a fejedelem tanácsadóinak, Imrefi Jánosnak, és Foktői Máté re- formátus lelkésznek praktikálását látja. A szombatosokat ugyan nem említi, csak az egyistenhívőket, és a pápásokat, de világos, hogy az előbbi csoportba a szombatosokat is beleérti. Megint együtt szerepelnek tehát az arianusoV. és a sabhatariusoV., ezúttal egy szombatos naplójában. Maga az 1610-es törvény a hatalom számára nem szimpatikus non adorantiymus ellen is fellép, akiket „káromlásokat szóló papok” címszó alatt emleget.23 A ha17 Pokoly, 1904. II. 49. p. KESERŰ Bálint (szerk.): Adattár a XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez I. - Polgári irodalmi és kulturális törekvések a század első felében. Bp.-Szeged, 1965. (továbbiakban: Adattár, 1965.) 5-6. p. 19 „Kegelmes feieclelmoenk, aclak erteseonkre, hogy nemeíy gonosz akaróink minket varosul Nagod eleott vadlottanak volna zpmbatosoknak, és sydo heoteoveknek mondván kire valosképest Nagocl megh indult, és Zentegyha^unkat Scholankat akarna foglaltattrry, és elpechieteltettny..- a tanács hangsúlyozza, hogy ók unitáriusok, és nem zsidózók. Keltezés nélküli levél, amely azonban más Báthori Gábor-kori kérelmekkel volt egy iratkötegben. (az unitárius főconsistórum levéltárában) BENCZÉDI GERGELY (sajtó alá rend.): A kolozsvári tanács tiltakozása a szombatosság ellen 1608 v. 9-ben. In: Keresztény Magvető, 1886. 349-350. p. Amennyiben mégsem 1608-1609 körüli, hanem későbbi, akkor ellentmond Dán Róbert 1610-es országgyűlési határozatra vonatkozó feltevésének. A kolozsváriak Bethlen Gábor beiktatásakor, valamint 1614-ben és 1615-ben is tiltakoztak, az 1612-es adományozás ellen — sikertelenül: BENCZÉDI GERGELY (sajtó alá rend.): A kolozsvári tanács tiltakozása a kolozsvári óvári unitárius iskola elvétele ellen. In: Keresztény Magyető, 1887. 114-116. p.; Adattár, 1965. 5-6. p. „IZagynak sokan az országban, kik nem tartván az, religióban való innova torok ellen emanáItatott articulushoz magokat, az innovatiótól nem szűnnek, hanem sidó hitet és sidó rítusokat követvén, isten ellen való káromlásokat szólnak. Tetszett azért országiul, hogy efféle religion valókat azjövendőgyűlésre citáltassa felséged, holott ha ad meliorem mentem nem redeálnak, törvény szerint büntettessenk...” 1610. március 25. — április 3-án tartott besztercei országgyűlés 6. törvénycikkelye. EOE. VI. 170. p. . .amaz lJ0SS%j nyakú, megfonnyadt Imrefi János és Toktői Máté pap nevű lator, azfiiknek Magyarországban kgelső tanácsok is az Ion, hogy Erdélyben azpápás és egyisten-valláson való religiót teljességgel kitöröljék. ..” Borsos, 1972.58. p. 23 „Interim azpapok, kik káromlásokat szplottanak, tisztességes custodia alatt tartassanak.” 6. te. EOE. VI. 170. p.
