Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)
2003 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: A dési per történeti háttere
Szabó András Péter: A dési per történeti háttere 35 tározat hatályáról és alkalmazásáról, a beígért törvény elé citálásról sajnos semmi bizonyosat nem tudunk.24 Az 1613-ban Bethlen Gábort, a kálvinizmus elkötelezett hívét választották erdélyi fejedelemmé. Udvari történetírói is kiemelik, hogy elsősorban a református egyházat, az „igaz keresztyén hitet” támogatta a többi protestáns felekezet, különösen is az unitáriusok rovására.25 Törekvései során soha nem lépte át a politikai ésszerűség határát, olykor alkukra kényszerült, ám szívós munkával mégis sikerült elérnie, hogy a református felekezet minden addiginál közelebb kerüljön az államegyházi státuszhoz. Abszolutisztikus elemeket sem nélkülöző uralkodása alatt újabb ország- gyűlési határozatok születtek a szombatosok ellen, és ezzel párhuzamosan, illetve ezt megelőzően az unitárius egyház fejedelmi ellenőrzése is szigorodott.26 1618. augusztus 29-én a fejedelem személyes jelenlétében zajlott Geleji Katona Istvánnak, a gyulafehérvári református schola rektorának és Csanádi Pálnak, a kolozsvári unitárius iskola igazgatójának vitája a gyula- fehérvári piaci kistemplomban. A disputa célja református részről az volt, hogy az unitáriusok fejére olvassák a vádat: eltávolodtak a János Zsig- mond korabeli hitvallástól és az 1579-es Consensus ministrorum alapelveitől.27 Csanádi Pál a vita hevében egyenesen deus factitiusnak (tett Istennek) A határozatok két példányban is fennmaradtak, az egyik (ráadásul a díszesebb kiállítású) példányból, mely a fejedelem pecsétjével és aláírásával van megerősítve, hiányzik az adózásról szóló 5. és az innovado elleni 6. te. Dán Róbert szerint Báthori Gábor két változatot készíttetett, ám a széki merénylet utáni bizonytalan helyzetben a rövidebbet fogadtatta el. Szerinte tehát a törvénycikk nem lépett életbe, én ennek megfelelően nem is lehetett üldözés alapja. DÁN, 1987. 104. p.; Kocziány László, a Borsos Tamás-kiadáshoz írott előszavában a napló egy 1611. évi passzusát a szombatosok ellen hozott törvénycikk végrehajtásával hozza összefüggésbe: „Géczi István és az bátyja, Géczi András engem elárulának, ki miatt csak az szent Isten tartá meg életemet; sok iszonyú költségem-ajándékozásom lőtt ez miatt.” BORSOS, 1972. 60. p. Állítása sem nem bizonyítható, sem nem valószínű. Amennyiben szombatossága lett volna a vád, nem csak a Géczieknek lett volna alkalma beárulni. BORSOS, 1972.27. p. 25 A katolicizmus ekkor igen gyenge volt, csak Pázmány és a Habsburgok támogatásának köszönhette létét, a fejedelem ritka engedményeit. SZEKFŰ GYULA: Bethlen Gábor. Bp., 1983. (továbbiakban: SZEKFŰ, 1983.) 177. p. Ennek egyik jele az unitárius püspökválasztások kötelező fejedelmi megerősítése. JAKAB Elek (sajtó alá rend.): Unitárius püspököt megerősítő fejedelmi levél. In: Keresztény Magvető, 1892. 81-89. p. Bethlen hasonló jogokat gyakorolt a szász papokkal és a katolikus vikáriussal szemben is, SZEKFŰ, 1983. 179. p. Redmeczi T. János református prédikátor 1622-ben megjelent könyvében (.. .Azfelséges Bethlen Gábornak öt rendbeli ... Isten anya szentegyházával cselekedett jótétemény érül...) külön fejezetben értékeli az arianusok és a sabbatharianusok ellen parancsolt disputatiót. A könyv sajnos töredékesen megmaradt példányából éppen ez az utolsó rész, az ötödik jótétemény hiányzik, így nem tudjuk, hogy pontosan milyen, vagy melyik disputatióra gondolt. Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy éppen a Gyulafehérvári hitvitára, és ebben az esetben megint az unitáriusok és a szombatosok szándékos összemosásáról van szó. BORSAY GEDEON - HervAY FERENC
