Egyháztörténeti Szemle 4. (2003)

2003 / 1. szám - RECENZIÓK - Kürti László: Ankarloo, Bengt - Clark, Stuart (eds.): Witchcraft and Magic in Europe. The Eighteenth and Nineteenth Centuries

Recenziók

123

mutatja be, az elemzés, kutatás lehetőségét pedig éppen a források közlésével teremti meg. Azok számára is rendkívül hasznos tehát, akik nem kifejezetten a hódoltsági katolikus missziók történetét kutatják, csupán a korszakot, hogy éppen abba a szeletébe nyerjenek bepillantást, amiről sajnos viszonylag kevés forrásunk van, hogy a falvak, mezővárosok lakosai hogyan fogadták a vallásváltásokat, mennyiben érintette mindennapjaikat, szokásaikat, gondolkodásmódjukat. A rendkívül alapos és részletes jegyzetek szintén nagy segítséget jelentenek a nevek és egyéb adatok azonosítása szempontjából.

(Balogh Judit)

Ankarloo, Bengt — Clark, Stuart (eds.):

Witchcraft and Magic in Europe.

The Eighteenth and Nineteenth Centuries.

Philadelphia, University of Pennsylvania Press,

1999. XII + 324 old.

Ankarloo és Clark egy igen izgalmas témát boncolgató, de ugyanakkor kérdéses könyvvel rukkolt a nemzetközi és összehasonlító valláskutatók elé: az európai boszorkányhit és boszorkányüldözés 18. és 19. századi forrásait és adatait hasonlítják össze. A könyv három részre és tíz fejezetre tagozódik, mindegyik rész egy kutató műve. A két szerkesztő nem fejezettel, hanem „csak” egy bevezetővel indítja a kötetet, amely sok hasznos, ugyanakkor újszerűnek is tűnő elemzéssel lepi meg az olvasót. A „Boszorkányság és mágia Európában” című kötet alapvető célja, hogy felfedje az európai boszorkányság — ténylegesen a boszorkányhit és az ezzel kapcsolatos boszorkányüldözés - népszerűségének csökkenését és egyben eltűnésének okait. A téma már önmagában hatalmas és a kötet olvasása után úgy érződik, kissé kezelheteden is egyben. A könyvben azonban a legtöbb nemzeti kultúrában dolgozó történész találhat elegendő csemegét annak ellenére, hogy a hangsúly kimondottan nyugat-európai: Németalföld, Anglia, Németország, Franciaország és Svájc szerepel. Ez egy kicsit etnocentrikussá teszi a kötet egészét. Kérdéses továbbá, hogy a szerzők, és a szerkesztők mit is értenek mágián, hiszen ezt a témát már több valláskutató és antropológus is elemezte és irodalma jelentős, melyre csak itt- ott találunk elszórt és odavetett utalásokat. A könyv egészében sok adatot ismétel a megadott területekről és így csak a legfontosabb elméleti tényeket érdemes kiemelni ebben az ismertetésben.