Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kőszeghy Miklós: Polijahvizmus és Asera-hit Izraelben a Kr. e. 9. században
Kőszeghy Miklós: Polijahvizmus és Asera-hit Izraelben 29 idézzük: az ókori két4 zsidó állam, Izrael és Júda közül Júda eleve provinciálisabb, a nemzetközi politika számára sokkal kevésbé érdekes képződmény lehetett, mint Izrael. Kuntillet-Ajrud pedig ennek a nemzetközi kereskedelmi és hadiutaktól kissé félrehúzódó állam egyik sarkában feküdt, valahol félúton Gáza és Ejlat között. Az itt futó kereskedelmi útvonalon nyilván volt forgalom, de hiba volna azt hinni, hogy a telep a kor és a térség valamelyik kulcsfontosságú útvonala mellett feküdt. Kuntillet-Ajrud feltárása Ze'ev Meshel nevéhez fűződik, aki 1975 és 1976 között dolgozott itt.5 Az előkerült feliratok nyomán az ásató (alighanem elhamarkodottan) vallási centrumnak nevezte a telepet, amelyet azóta többen is meggyőző módon más funkcióval hoztak összefüggésbe.6 Bármilyen tetszetős azonosítási kísérletek7 láttak is napvilágot, egyet kell értenünk J. Hadley földhözragadt, ám igen valószínű feltevésével: Kuntillet-'Ajrud olyan karavánszeráj volt, ahol a Negev és a Sinai-félsziget határvidékén közlekedő karavánok fáradt tagjai felüdülhettek, és legalább egy éjszakára biztonságban tudhatták árukészleteiket, állataikat, sőt talán még saját életüket is. Ezt a hipotézist megerősíti a megtalált kerámiaanyag. Ez ugyanis a forma, sőt még a neutron-analízis módszerével meghatározható lelőhely szempontjából is rendkívül sokszínű. Mondhatni, éppen ez a sokszínűség a kerámiaanyag specifikuma. Nem valószínű, hogy egy állandó népesség — legyen bár szó papokról, tanárokról, vagy tanulókról - ilyen jellegű lelet-együttest hagyna maga után. Mindez viszont teljesen érthetővé válik, ha átutazó kereskedőktől származó edények törmelékére gondolunk, amelyek éppen úgy szóródhatnak Dántól Bersebáig, vagy még tovább, mint ahogyan gazdáik is a szélrózsa minden irányából érkeztek ide. A telepen talált két pythoson is olyan rövid felirat került elő, amely az elhagyott karavánszerájt egy csapásra a tudományos érdeklődés középpontjába repítette, ráadásul még arról is gondoskodott, hogy a téma mindmáig ki se kerüljön e kivételezett helyzetből. E feliratok egyikével az alábbiak során behatóan foglalkozunk. Jelentőség tekintetében a Hirbet el-Qőm nevű lelőhelyet sem kényeztette el sokkal jobban a történelem. A Júdai-dombvidék és a Seféla-síkság határán, a via maris viszonylagos közelsége miatt ugyanakkor nem volt híjával némi stratégiai jelentőségnek. A telep bibliai nevét nem ismerjük, bár a közelben húzódó Wadi es4 A dávidi-salamoni állam felbomlásának problematikájával kapcsolatban máig alapvető: Debus, Jörg: Die Sünde Jeroboams. Göttingen, 1964.; Plein, Ina: Erwägungen zur Überlieferung von I Reg 11,22-14,20, Zeitschrift für die Alttestamentliche Wissenschaft 78, 1966. 8-19. p : valamint szerény kísérletemet: Sátraidba, Izrael! In: Karasszon István (szerk): „Fölbuzog lelkem szép beszédre”. Tanulmányok Dr. Tóth Kálmán tiszteletére. Bp„ 1997. 117-123. p. 5 Publikációi közül itt most csak az idehaza is elérhetőket sorolom fel: Kuntilet-Ajrud. Revue Biblique 84, 1977, 270-273. p.; Kuntilet-Ajrud 1975-1976, Israel Explorational Journal 27, 1977. 52-53. p.; valamint: Kuntillet 'Ajrud. A Religious Centre from the Time of the Judaean Monarchy on the Border of Sinai, Israel Museum Catalogue 175. Jerusalem, 1978. 6 Meshel nézeteinek legalaposabb kritikáját, egyben meggyőző megoldást Id.: Hadley, Judith M.: Kuntillet ‘Ajrud: Religious Centre or Desert Way Station? In: Palestine Explorational Qua- terly 125, 1993. 115-124. p. 7 Maga Meshel annak ellenére szentélyként azonosította a telepet, hogy minden valószínűség szerint sosem volt állandó lakossága. Lemaire, Andre: Les écoles et la formation de la Bible dans Landen Israél, Orbis Biblicus et Orientalis 39, Göttingen - Fribourg, 1981. 25. p.; valamint Uő.: Date et origine des inscriptions hébraiques et phéniciennes de Kuntillet "Ajrud, SEL 1, 1984, 131-143. p., küln. 136. p. Véleménye szerint a telep afféle iskola volt a határon. Tekintve, hogy az oktatás és a hatalmi centrumok szoros kapcsolata az egész ókori Közel- keleten jól ismert és bőségesen adatot ható is, e nézet kevéssé valószínű.
