Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)

2002 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kőszeghy Miklós: Polijahvizmus és Asera-hit Izraelben a Kr. e. 9. században

30

Egyháztörténeti Szemle III/2 (2002)

Saffar némi halvány támpontként értelmezhető. Itt-ott felmerül annak lehetősége, hogy Hirbet el-Qőm esetleg azonos volna a bibliai Safirral (vő.: Spyr, Mi 1,11), de ez a hipotézis egyelőre bizonyíthatatlan. Viszonylagos jelentéktelensége ellenére Hirbet el-Qőm mégis világszenzációvá vált a telep közvetlen közelében feltárt föld alatti, bench-tomb típusú8 sírkamrában talált falfelirat következtében. A föld alatti központi teremből minden irányban elágazón lehetett az egyes sírkamrákba jutni. A kamrák közti válaszfalak egyikén maradt fent a felirat, amely jelen írás másik témája.

A feliratokat, amelyekben mai elemzésünk tárgyát tisztelhetjük, bárki kényelmesen elérheti, anélkül, hogy Ariadné hiányában eltévedne a könyvtárnyi méretűvé duzzadt nemzetközi szakirodalom tételei között. A szövegek modern kiadásban kényelmesen hozzáférhetők9, magyar fordításban pedig így hangoznak:

Kom (8):3.

1. Uriyahu10 11, a falusi elöljáró" írta.

2. Áldott Uriyahu YHWH előtt,

3. Mert megmentette őt ellenségeitől az ő Aserája által.

4. l2Oniyahué

5. és az ő Aserája által

6. wh (ford.: Kőszeghy Miklós)

Pythos 1.

1. Mondta [...]: Mondd meg [...]nek és Yau‘asanak és [...]: Megáldalak téged

2. a samáriai YHWH és az ő Aserája által (ford.: Kőszeghy Miklós)

E rövid szövegek vallástörténeti problémák egész tárházát vonultatják fel előttünk. Ezek mindegyike rendkívül érdekes interpretációs kérdést vet föl, amelyet egészen röviden talán a következőképpen fogalmazhatnánk meg: milyen szerepet kell juttatnunk az ószövetségi adatoknak egy olyan probléma vizsgálata kapcsán, amelynek az Otestamentumon belül is vannak nyomai, de amely ugyanakkor a bibliaitól jelentősen eltérő képet sugall? Mielőtt a túlzott teoretizálás vádja érne bennünket, helyesebb ha konkrét problémák elemzésén keresztül közelítjük meg

8 Bloch-Smith, Elisabeth: Judahite Burial Practices and beliefs abouth the Death, Journal for the Study of the Old Testament. Supplement 123, Sheffield, 41-51. p.

9 Renz, Johannes - Rollig, Wolfgang: Handbuch der althebräischen Epigraphik. I-III. Darmstadt, 1992. (továbbiakban: Handbuch, 1992.) I. köt. 59-62. ill. 202-211. p.

10 Ismert név, ismert típus. Hitvalló név (Bekenntnisname), amelynek leghíresebb, tragikus halállal elhunyt viselője Dávid tisztje, Betsabe első férje volt.

11 Olvasatunk e téren eltér a megszokottól. A kutatók többsége, így R. Albertz valamint J. Renz is „gazdagénak fordítja. Ld. Albertz, 1992. 132. p.; k. Jaros: Hl 60-61; Müller, Hans- Peter: Kolloquialsprache und Volksreligion in den Inschriften von Kuntillet 'Agrud und Hirbet el-Qőm, ZAH 5. 1992. (továbbiakban: Müller, 1992.) 20. p.; Handbuch, 1992. 207. p. Az olvasattal szemben egy paleográfiai és egy logikai érvet is felvonultathatunk. Először is a H és a Ilí közti betűt nem feltétlenül kell U -nak olvasni. A szokásos kör-alakzat jobb oldalán ugyanis teljesen szokatlan kettős vonal látszik. Ugyanakkor a 3. sor utolsó szavában az V már a megszokott formát követi. A manus tehát tud megszokott U -t is írni - ha akar. Másfelől egy sír amúgy is a sírrablók állandó célpontja. A sírfeliratok inkább a sír ürességét szokták hangsúlyozni, nem pedig a gazdagság valóságos „kiplakátolásával” csalogatni a rablókat. Ezért inkább figyelmen kívül hagytuk az imént említett nehezen olvasható betűt, és Uriyahut falusi elöljárónak tekintjük.

12 Ettől a szótól kezdve új felirat kezdődik, amellyel most nem foglalkozunk.