Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Latorcai Csaba: Katolikus főpapok munkája az országgyűlés felsőházában 1927-től a Bethlen-kormány bukásáig
Latorcai Csaba: Katolikus főpapok munkája... 123 lefoglalja. Ily módon számos egyházi épület kerülhet állami tulajdonba. Kérte még a kultuszminisztert, hogy a törvény végrehajtási utasításába foglalja bele, hogy a tanulók számarányának megfelelően nevezzék ki a különböző vallású tanárokat. Rögtön Igaz Béla után kapott szót Rótt Nándor. Ő is a törpeiskolák bezárása ellen emelte fel szavát azzal, hogy a veszprémi egyházmegyében sok kis falu van, amelyeket hátrányosan érintene ez az intézkedés. Felszólalásában teljes mértékben azonosult az Igaz Béla által elmondottakkal, kigészítve azzal, hogy ha ezentúl egy egyházi iskolát államosítanak, a tanítói javadalmat ne vegyék el az egyháztól. Ezt kérte a végrehajtási utasításba belevenni.74 Az 1931. május 27-én tartott 96. ülésen igazolta a felsőház Florváth Győző kalocsai nagyprépost mandátumát, aki immáron egy éve - mint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye küldötte - részt vett a felsőház munkájában. Ezen az ülésen választották Kriston Endrét a Közoktatásügyi Bizottság tagjává.75 (1931-ben igazolta még a felsőház saját tagjaként Kiss Lajos szekszárdi plébánost, aki Tolna vármegye küldötteként került a felsőházba.76) A már május 28-án, a 97. ülésen folytatott következő évi költségvetési vitában Horváth Győző és Wolkenberg Alajos szólaltak fel. Horváth Győző a javaslat tárgyalásában óvást emelt az ellen, hogy a Pázmány Péter Tudományegyetem a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fejezetében szerepel, mert az katolikus intézmény. Fontosnak tartotta a költségvetés azon előirányzatát, mely a nem állami javadalmazásé tanítók bérkiegészítését tartalmazza, mert immáron 40 éve rendelkezik az 1893/26. te. arról, hogy az állami és nem állami alkalmazásban álló tanítóknak teljesítmény szerint ugyanolyan javadalmazásban kell részesülniük. Kéri ezért a kultuszminisztert, hogy hasson a belügyminiszterre, a községek gazdálkodását szabályozó törvényt úgy készítsék elő, hogy biztosítékot jelentsen a tanítók fizetésének egyenlő utalására. Wolkenberg Alajos a szünidő meghosszabbítása ellen szólt. Bírálta a költségvetés külső és belső aránytalanságait, különösen a Pázmány Péter Tudományegyetem hallgatói arányához viszonyított alulfinanszírozását. Hangsúlyozta, Budapest önkormányzata már eddig is erején felül segítette az egyetemet, ezentúl is segíteni fogja, de most már a kormány is segítsen a fejlesztésben. Felszólalásának végén a kormány támogatását kérte egy új, Üllői úti épület megvásárlásához.77 Két nap múlva a költségvetés tárgyalásának folytatásában személyes okból ismét Wolkenberg Alajos kért szót. Néhány perccel korábban ugyanis Menyhárt Gáspár kiforgatta Wolkenberg felszólalásában mondottakat, és kigúnyolta őt. A reflektáló professzor erélyesen kezdte visszautasítani a vádakat, ám az elnöklő Wlassics Gyula polémiának nevezte a viszontválaszt, és megvonta a szót 78 A 101. ülésen, június 3 -án az iparfejlesztésről szóló törvényjavaslat általános vitáját Kolossváry Mihály felszólalása vezette be. Beszédében megvédte a kereskedelemügyi minisztériumot attól a vádtól, hogy nem kezelné megfelelően az ipargazdaságot. Komoly feladatnak tartotta a mezőgazdaság fejlesztése mellett az ipar fejlesztését is. Nagy hiba volt ezért a háború után a kormány részéről, hogy egyoldalúan 74 Felsőházi Napló, VI. 48-62. p. Ajavaslat 1930/47. te.-ként került kihirdetésre. 75 Felsőházi Napló, VI. 107-129. p. Valamint: Püski, 2000. 180-189. p.; MOL K. 6.59. 76 MOL K. 6. 59.; Püski, 2000. 180-189. p.; Lengyel L. - Vidor Gy.: Magyar országgyűlési almanach 1931-1936. Bp„ 1936. 77 Felsőházi Napló, VI. 131-152. p. 78 Felsőházi Napló, VI. 176-177. p. Az 1931-32. év költségvetése 1931/13 tc.-ként került kihirdetésre.
