Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: Válság vagy megújulás? Az ágoston-rendi remeték magyar provinciája és a rendi reform ügye a késő középkorban
Erdélyi Gabriella: Válság vagy megújulás? 57 a rendelkezésünkre álló ismeretek igen hiányosak, meg kell elégednünk annyival, hogy nagyobb részük a 14. századdal bezárólag került a rend birtokába, s számuk a középkor végén negyven körül mozgott.15 3.1. A 14. század vége: szoros itáliai kapcsolatok A provincia fénykorát a belső életet tekintve is a 14. század, illetve annak utolsó évtizedei jelentették. Nemcsak itáliai konventekben tanult ekkor sok barát, akik a hazai kolostori iskolákban ezután a fiatalokat tanították, de az egyetemeken végzettek közül nemzetközi hírű, külföldön oktató teológusok, a hazatérők közül pedig az egyházkormányzat irányítói kerültek ki.16 Ez nem jelenti azt, hogy ugyanakkor a kolostorok életét ne a konventuális szokások jellemezték volna: a barátok természetesnek tekintett egyéni tulajdonlása*7 és a tanult réteg közösségi életet bomlasztó kiváltságos helyzete és laza életvitele - amint ezt a rendi főiskolának {studium generale) otthont adó esztergomi konventben mutatkozó fegyelmi problémák is jelzik.18 A rendi elöljárókban azonban megvolt a szándék a hibák felszámolására. A generális 1384 júliusában, Tordai Máté provinciális megerősítésével egyidőben, tehát feltehetően ezzel 15 FÜGEDI, 1981. 70. p., 474-475. p.; F. ROMHÁNYI BEATRIX: Kolostorok és társaskáptalanok a középkori Magyarországon. Budapest, 2000. Összesen 43 középkori ágostonos kolostorról tud, melyek közül a korszak végén 41 működött. (Térképek, Grafikonok) A kolostorokról egyenként 7-75. p., passim. 16 Itáliai konventek főiskoláin (elsősorban Bologna, Padua, Firenze, Siena, Verona) 1383-1393 között 9 barát tanult. A generális külön engedélyével többen egy év alatt megszerezték az ekkor hivatalosan 5 éves tanulmányokat igénylő lektori címet. HARTMANN, ARNULFUS (ed.): Veneti, Registrant 1. 1383-1387. Romae, 1998. (Fontes Historiae OSA .Prima Series. Registra Priorum Generalium) 83. p. (No. 268), 88. p. (No. 285), 102-103. p. (No. 338), 211. p. (No. 674.); HARTMANN, ARNULFUS (ed.): Bartholomei Veneti, OSA: registrum generalatus II. 1387-1389. Romae, 1998. 66. p. (No. 180), 76. p. (No. 213); HARTMANN, ARNULFUS (ed.): Bartholomei Veneti, OSA: registrum generalatus III. 1389-1393. Romae, 1999. 288. p. (No. 834), 429. p. (No. 1283), 444. p. (No. 1339) (továbbiakban: Veneti, Registrum I, II, III.). Püspökök: Johannes de Frusten (1363) és utódja Nicolaus de Frusten (1365), episcopus Nandoralbensis, bajor származású, de a magyar provinciához tartozó Ágoston-rendiek. Kunzeimann, Adalbero OSA: Geschichte der deutschen Augustiner-Eremiten, 3. Teil: Die bayerische Provinz bis zum Ende des Mittelalters. Würzburg, 1972. (Cassiciacum XXVI), 337-338. p. (továbbiakban: Kunzeimann, 1972.); Szigeti István 1350-től nyitrai megyéspüspök, 1367-től kalocsai érsek (Udvardy, Joseph: Etienne de Tile (1382). Ermite de Saint Augustin. Archeveque de Kalotcha. (Hongrie). In: Augustiniana, 1956. 326. és 330. p.; István provinciális 1383-ban episcopus Argensis (Ardijsch Moldvában, Kalocsa suffraganeusa, 1383. dec. 28, Veneti, Registrum I, p. 5, no. 5.). Négy címzetes püspök, egyik közülük egri segédpüspöki funkcióval csak 1390-1395 között és 1391-ben ágostonosrendi az esztergomi érseki helynök (MÁLYUSZ, 1971. 286. p.; GUTIERREZ, 1981. 59. p.). Egyikőjük, Pécsi János a sienai és firenzei konventekben tanult 1387-1390 között, a generális ajánlásával hazatérve 1392-ben már episcopus Labariensis (Veneti, Registrum II, p. 66, no. 180.; III, p. 100, no. 264.). Tudósaikra ld. MÁLYUSZ, 1971.288. p.; GÁBRIEL ASZTRIK: Magyarországi Sándor mester, a középkori Sorbonne tanára. In: Egyetemes Philológiai Közlöny, 1941. 22-40. p. 17 Ld. pl. 1477. július 20.:„Dedimus auctoritatem nostram venerabili magistro Thome de Thorda, ut possit mandare executioni quedam legata cuiusdam civis nomine Laurentii Hanczo, qui condidit testamentum per manus prioris magistri Thome et eidem magistro bona mobilia et immobilia reliquerit." AGA Dd. 7. föl. 290r. Ld. még 1424. január 1. és december 9. AGA Dd. 4. föl. 132r és 157v; 1434. május 23. Dd. 5. föl. 330r; 1438. augusztus. 13. Dd. 5. föl. 331 r. 18 1388. május 25.:„Commisimus provintiali Ungarie, fratri Mathie de Torda, quod nostra auctoritate dispensare possit cum quibusdam fratribus, qui in conventu Strigoniensi nonnulla mala enormia commiserunt, et eos rehabilitate et in statum pristinum restituere." Veneti, Rregistrum II, 266. p. no. 795.
