Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: Válság vagy megújulás? Az ágoston-rendi remeték magyar provinciája és a rendi reform ügye a késő középkorban
58 Egyháztörténeti Szemle III/l (2002) a tartományi gyűlés döntését és kérését teljesítve, Galamboki {de Galambuk/Galamboc) Mihály lectort és Tamás váci perjelt vizitátorának nevezte ki. Feladatuk az esztergomi konvent „főben és tagjaiban” való reformja volt,19 ami alatt a konventualizmus helyreállítását semmint obszerváns reformot kell értenünk, mivel utóbbit csak a következő év májusában indította útjára Bartholomeo Veneto generális (1383-1400) az éppen Esztergomban tartott nagykáptalanon. Az esztergomi konvent reformjára adott utasítás pedig a káptalan előkészítésére irányuló intézkedések sorába illik. 1384 május-júniusára kiderült ugyanis, hogy a generálisnak minden igyekezete ellenére sem sikerül megegyezésre jutnia a német rendtartományok elöljáróival az általános gyűlés ottani megrendezéséről.20 Ekkor került szóba a magyar helyszín. A júliusi utasítást pedig szeptember-októberben már Bartholomeo rendfőnök helyszíni szemléje követte. A generális Esztergomon kívül Budára is ellátogatott: itt a magyar vezetőkkel együtt döntött immár véglegesen a következő káptalan Esztergomba történő összehívásáról; egyúttal a gyűlés megszervezése végett Tordai Máté provinciálist a tartomány kolostorait terhelő adókivetésig bezárólag széles hatáskörrel ruházta fel.21 Az 1385. évi esztergomi egyetemes káptalan a provincia szoros itáliai (római) kapcsolatait jelzi a rendek életében is belső megosztottságot és vitákat hozó nyugati skizma idején.22 Szintén a 14. század végi római orientáció és a rendezett belső viszonyok mutatója, hogy Galamboki Mihályt, a generális bizalmas emberét rendtársai is elfogadták. Miután ugyanis a püspöki kinevezése miatt lemondó provinciális helyébe Veneto 1383-ban a következő káptalanig - „tekintettel feddhetetlen életére” - Galambokit vicariusámk nevezte ki, rendtársai 1389-ben tartományfőnökükké választották, amit a generális rendkívüli örömének kifejezésével fogadott.23 3. 2. A központtal való kapcsolat nieglazulása a reform Itálián kívüli korai szakaszában - válság Egy generációval később azonban, amikor a konstanzi és bázeli zsinat hatására az 1420-as és 30-as években, az obszerváns reform immár Itálián kívül, a német és spanyol rendtartományokban is megindult, a magyar provinciában a konventualizmus szélsőséges formáival: a rendi officiálisok széleskörű visszaéléseivel és mulasztásaival találkozunk. Egyre gyakrabban hallunk ezekben az években kolostorbeli civakodásokról: a barátok perjelük elleni lázadása, máshol a kolostori elöljáró erőszakos hatalmi visszaélése zavarta meg a békés együttélést. Az ellentétek, úgy tűnik, többnyire az egyes fráterek magánjavai körül forogtak:24 Tapolcsányi János provinciális (1422(1423; 1428)25 például az elhunyt rendtagok javait - a kolostorok kárára - azonnal lefoglaltatta.26 Visszatérő probléma volt továbbá, hogy a provinciálisok az (újra)választásukra hivatott tartománygyűlést nem hívták minden évben egybe.27 De az is előrordult-jól szemléltetve a helyi és központi 19 1384. július 14. Veneti, Registrum, I, 82-83. p. no. 267. 20 GUTIERREZ, 1981.20-21. p.; ESTÉBAN, E.: De convocatione capituli generalis Strigoniensis, deque rectoribus ordinis, qui ante ipsum nostrum ordinem gubernarunt. In: Analecta Augustiniana, 1913-1914. 56-62 p., 80-89. p. (továbbiakban: ESTÉBAN, 1913-1914.) 21 Körmend, 1384. október 20.: a budai döntést a provincia tagjai számára kihirdető, illetve a káptalan előkészítése végett a provinciálist, Tordai Mátét vikáriusának kinevező irat. Veneti, Registrum I, 9. p. no. 329; ESTÉBAN, 1913-1914. 86-87. p. 22 Az országban ekkor dúló trónviszályok miatti zavaros állapotok aggasztották ugyan a római vezetést, de ajelek szerint végül zavartalanul lezajlott a nagykáptalan. ESTÉBAN, 1913-1914. 86-88. p. 23 1383. december 28, Veneti, Registrum I, 5, no. 2.; 1390. augusztus 29, Veneti, Registrum III, 153. p. no. 418.
