Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Az állam és az egyház kapcsolatának jellemző vonásai a Kádár korszakban
74 Egyháztörténeti Szemle III/2 (2002) Az állam és az egyház kapcsolatának jellemző vonásai a Kádár-korszakban Rajki Zoltán Az 1956. október 23-ai forradalom következtében a kommunisták magyar- 1\. országi hatalma megrendült, amelyet a szovjet tankok segítségével szilárdítottak meg. Az októberi események a történelmi egyházakra hatottak, mert a vezetésből korábban kiszorítottak kerültek előtérbe, és lépéseket tettek a hitélet megújításának irányába. Az államhatalom azonban adminisztratív lépésekkel visszaállította az október 23. előtti állapotokat. így a „megállapodás szellemében” rendezte a hitoktatás kérdését is. Az 1957/22. sz. törvényerejű rendeletben állami hozzájáruláshoz kötötte a fontosabb egyházi tisztségek betöltését. Ennek segítségével a kulcspozíciókból eltávoztak a számára alkalmatlan személyek. A szigorúbb ellenőrzés érdekében kormánybiztosokat helyeztek a püspöki székhelyekre. A papi békemozgalom újjászerveződött. A történelmi egyházakkal 1957 nyarán a korábban kötött megegyezéseket megújították, kiegészítve néhány új feltétellel.* 1 Az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) lépéseket tett a papnevelő intézetek „demokratizálására”, a Minisztertanács pedig határozatban kimondta, hogy a pápai enciklikák, dekrétumok, körlevelek és rendelkezések csak ÁEH jóváhagyása után olvashatók fel. A különböző felekezetekkel szemben más időben és módon léptek fel. Az egyikkel a gyors megegyezésre törekedtek, hogy a megkötött megállapodást a másik ellenében felhasználhassák. Legkeményebb módszereket a katolikusokkal szemben használtak, mivel példát kívántak statuálni a protestáns egyházak felé. Bizonyos szintű vallásos igény kielégítésétől azonban nem zárkóztak el. Engedélyezték kisebb példányszámban hittankönyvek, bibliák, énekes- és imakönyvek, valamint sajtótermékek nyomtatását. Az elsőáldozás, bérmálás, konfirmáció területén az egyházakkal való tárgyalás 1 Balló István: A Magyar Népköztársaság egyházpolitikája. In: Filozófiai Közlemények, 1968. 1. sz. 6-28. p. (továbbiakban: Balló, 1968.) 11-13. p. A következő tanulmányok szólnak az egyházak 1956-os helyzetéről: Balogh Margit: A katolikus egyház és a forradalom. (Események a források tükrében 1955 őszétől 1956 őszéig). In: Századok, 1998. 5. sz. 1053-1088. p.; Mészáros István: „Megegyezett az állam a katolikus egyházzal.” Az 1950 és 1964 közötti megállapodások természetéről. In: Valóság, 2001. 3. sz. 92-107. p. (továbbiakban: Mészáros, 2001.); Bán István: A Magyar Református Egyház és 1956 eseményei. In: Református Egyház, 1992.4. sz. 89-91. p.; Barcza József: Az 1956-os forradalom megtorlása a Magyarországi Református Egyházban. In: Confessio. 1994. 1. sz. 90-103. p.,2. sz. 63-78. p.; Szántó Konrád: Az 1956-os forradalom és a katolikus egyház. Miskolc, 1993.
