Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Molnár Máté: Vallási tolerancia és szabadkereskedelem Émeric Crucé univerzalista nézetrendszerében
Molnár Máté: Vallási tolerancia és szabadkereskedelem... 75 A pénzek, súlyok és mértékek egymáshoz való viszonyának tisztázásában a kulcsszerepet mindig a legkisebb egységnek tulajdonította (tehát például a rézpénznek az arany és ezüst meghatározásában). Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy mindezek az uralkodó és a nép értékelésén alapulnak. Spártában az ókorban vaspénz volt használatban, az ezüst és az arany tehát felesleges volt, Etiópiában a só volt a fizetési eszköz, sok ókori államban a bronzot többre tartották az aranynál.43 A pénz stabilitása kulcskérdés volt a nemzetközi kereskedelem szempontjából, hogy az országok ne szenvedjenek hátrányt (vagy ne nyerjenek előnyt) a pénzek értékkülönbségei miatt. Crucé szerint a kereskedők egy része jó pénzért vásárol, majd abból rosszabbat veret s azzal fizet a pénzügyekben járatlan köznépnek. A stabil pénzhez szavatolni kell az azt alkotó nemesfémek minőségét, súlyát és névértékét. Egységesíteni kellene a pénzeket és minden országban csak egy helyen és azonos eljárás szerint szabadna pénzt veretni (állami pénzverdében, mint Nagy Károly idejében). Mindezek a pénzhamisítást is lehetetlenné tennék, mert annak a pénzek összevisszasága kedvez.44 A súly- és hosszmértékek különbségei is az ügyeskedő kereskedők, spekulánsok eszközei, akik a nagyobb súlyokon vásárolnak és a kisebbekben adnak el (ezek országokon belül is különböztek). Ezek egységesítése alapjául a gabonaszemet (grain) tekintette, amelyet nemzetközi megegyezéssel akart lefixálni (1 márka=4608 grain).45 Crucé törekvéseit a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésének kérdésében lényegében kozmopolita szemléletének tekinthetjük.46 E törekvések rövid és frappáns öszszegzése Crucé megfogalmazásában - Giesswein Sándor fordításában — a következőképpen hangzik: „Micsoda gyönyörűség volna ha az ember láthatná, mint jár- nak-kelnek az emberek egyik országból a másikba minden határvizsgálat és egyéb teketória nélkül, mintha csak a föld, aminthogy valójában úgy is van, mindannyiuk közös hazája volna.”47 A nemzetközi szabadkereskedelemre vonatkozó nézeteivel Crucé kifejezetten ellentétes álláspontot képviselt azzal a tendenciával szemben, ami kora gazdaságpolitikai törekvéseit jellemezte. A merkantilizmus hatása és érvényesülése a nemzeti monarchiák, az abszolutista rendszerek gazdasági életében szinte kizárólagos volt. A XVI. században kialakuló európai világgazdasági rendszer az államok protekcionista vám- és kereskedelmi politikájának szűrőjén keresztül funkcionált, a párizsi szerzetes azonban úgy látta, hogy e nemzetközi kereskedelmi és gazdasági rendszer hatékonyabban és gyorsabban működhetne, ha kereteit nemzeti helyett annál nagyobb mértékűre tágítanák. A nemzetközi béke és a szabadkereskedelem között kétirányú összefüggést feltételezett: a szabad áruforgalom és közlekedés elősegítheti a béke megteremtését, a huzamosabb békeállapot pedig nyilvánvalóan kedvez a kereskedelem és a kommunikáció fejlődésének. Crucé számára azonban világos volt, hogy az államok között mindig fel fognak merülni vitás kérdések, amelyeket eddig — amennyiben nem tudtak megegyezni egymással - háborúval próbáltak megoldani. A rendezés módja Crucé szerint az, hogy ezekben az ügyekben a többi uralkodó döntsön a két vitázó fél helyett. Ezt a módszert nem tartotta újdonságnak, hiszen régebben is sokszor előfordult már, hogy két 43 Crucé. 202-203. p. 44 Crucé. 205-206., 214., 217-219. p. 45 Crucé. 210-212. p. 46 Rougemont, 1961. 91. p. 47 Giesswein, 1921. 62. p., Crucé. 36. p.; Raumer, 1953. 301-302. p.
