Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete és tartományi igazgatása a keresztény közösségek megszilárdulása idején (történeti vázlat) I.
Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete... 5 osztást követően alakult ki. Az első római tartomány itt a volt Pergamoni királyság területéből szervezett Asia provincia volt (Kr. e 133-ban; vö. CAH XI1 /1936/, 580- 590.). A tartománnyal északon határos Bithynia (örökhagyás útján) Kr. e. 74-bcn, Bithynia-Pontus kettős tartományként16 pedig - a pompeiusi rendezést követően (D. Magie, Roman Rule in Asia Minor, I,351skk.)17 - Kr. e. 64/63-ban kerül római fennhatóság alá. A Fekete-tenger melléki területeket is magában foglaló hatalmas kettős provincia Augustus alatt jelentős mértékben összezsugorodott ugyan, de még így is eléggé nagy kiterjedésű volt (CAH XI1 /1936/, 575-581.). Az Asia déli határain túl elterülő Lycia és Pamphylia — ugyancsak kettős — tartományt meglehetősen későn, Kr. u. 43-ban Claudius szervezte provinciává a Lycíöban mutatkozó belső zavargások miatt (Suet. Claud. 25,3; vö. IGRR 111,563.), hozzácsatolva a szomszédos Pamphyliat (Magie, Roman Rule in Asia Min. I,516skk. és 540skk; vö. CAH XI1 /1936/, 590- 597.)18. Meglehetősen lassan szerveződött provinciává a keleti szomszéd, az Anatóliai-félszigeten megtelepedett vad kelták fél barbár „országa”, Galatia is. A korábbi clienskirályságot - az állandósult törzsi háborúk és belső zavargások miatt - az augustusi principatus kezdetén, Kr. e. 25-22 között szervezték császári provinciává. Végleges tartományhatárait azonban csak Antoninus Pius uralkodása alatt nyerte cl (Magie, I,453skk; vö. CAH XI1 /1936/, 597-602. és CAH2 XI /2000/, 605; 61 lskk.). Kis-Azsia nyugati régiójának tartományai közül már kialakítása idején is a leggazdagabb a kapzsi római magistratusok, a pénzüket itt befektető, nyerészkedő ital iái vállalkozók (negotiatores) és a csillapíthatatlan étvágyú adóbérlő társaságok számára egyaránt óriási jövedelmeket biztosító Asia provincia volt.19 Asia provincia kialakítása A gazdag tartományt Kr. e. 133-ban, az utolsó pergamoni uralkodó, III. Attalos végrendelete alapján csatolták Rómához (Liv. per. LVIII,59.). A terület provinciává szervezése Kr. e. 129-ben, a helyi ellenállás megtörése után (Aristonikos felkelésének leverését követően: Strab. XIV - 646sk.) vette kezdetét, és a később többször is módosított határok20 megállapításával a 126-os évig tartott.21 A tartomány ekkor kialakított beosztása lényegében a császárkor kezdetén is változatlan maradt.22 A mithridatési háborúk (Kr. e. 89-64) megpróbáltatásai (Appián. Mithr. 22,23;23 62sk.) után a polgárháborúk szele kétszer is végigsöpört a térségen. Különösen sokat szenvedett ezektől a sullai „rendcsinálás” terheit24 sokáig nyögő, majd az adóbérlő társaságoktól (societates publicanorum) újra sanyargatott,25 legendásan gazdag26 Asia provincia. Sokat szenvedett maga Kis-Ázsia is. Kr. e 43-ban az M. Antonius érdekében fellépő P. Cornelius Dolabella kíméletlen pénzszerző manővereitől,27 majd még inkább a térség lakóira anyagiakban és háborús pusztításokban egyaránt mérthetetlen szenvedést hozó Kr. e. 42- 41-es évek során. A Caesar halálát követő pogárháború idején, Kr. e. 42-ben Caesar gyilkosainak egyike, a Rómából keletre távozott C. Cassius Longinus elfoglalta, majd szisztematikusan kifosztotta28 az adóztatását visszautasító29 Rhodost. Szövetségese, és Caesar meggyilkolásában egykoron társa, a szomszédos Lykiat sarcoló M. Iunius Brutus földig rombolta az ellenszegülő Xanthost, a lykiai közösség (koinon) legnagyobb városát, majd kifosztotta annak kikötőjét, Patarat.30 Ezt követően tíz évi adó beszolgáltatását rótták ki valamennyi Kis-Azsia-i tartományra,31 hogy az így szerzett pénz segítségével kiegészíthessék seregüket. Brutus és Cassius Philippinél elszenvedett vereségét követően, Kr. e. 41-ben az egykor ‘Asia jótevőjeként’ fellépő Caesar32 gyilkosainak nyújtott kényszerű segítség megtorlásaképp, Asia új ura, az Ephesosban
