Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: Válság vagy megújulás? Az ágoston-rendi remeték magyar provinciája és a rendi reform ügye a késő középkorban
54 Egyháztörténeti Szemle III/l (2002) Az ágostonosokhoz visszatérve: a középkori rendtörténet hiányának pótlása magától értetődően nem lehet egy rövid tanulmány feladata. Az alábbiakban célom csupán annyi, hogy az ágostonos obszerváns törekvések hazai kezdeményezésének, illetve fogadtatásának kérdését kicsit alaposabban megvilágítsam, ezzel a körmendi eset rendtörténeti kontextusát felvázolva. Plasztikusabban fogalmazva: arra a kérdésre keresem a választ, hogy a körmendi/helyi válságot valóban a provinciabeli vezetés megújulásra való törekvéseit indukáló szubjektív tapasztalat részének, vagy e törekvések hiánya, esetleg sikertelensége tünetének kell-e inkább tekintenünk? Segítségemre ebben mindenekelőtt a rendi generálisok hivatali írásos tevékenységét rendszeresen rögzítő regisztrumkötetek lesznek, amelyek közreadása a római ágostonos történeti intézet érdeme.9 Mivel azonban ez a sorozat ma még nem teljes, a hiátusok pótlását a Timkovics Pál által a rend központi római levéltárában az 1970- es években végzett rendszeres Hungarika-kutatás kéziratban maradt cédulagyűjteménye tette lehetővé.10 E forrásbázis mellett az újabb - és a késő középkorra irányuló megkülönböztetett figyelem következtében - meglehetősen gazdag nemzetközi rendtörténeti és obszervancia-történeti munkák eredményeire támaszkodhatok. A hazai okleveles anyag teljes körű kiaknázását ugyanakkor nem tekintettem feladatomna. 2. Obszerváns mozgalom - Ágoston-rendi sajátságok A szerzetesrendek késő középkori reformtörekvéseinek közös és központi jelszava az eredeti rendi szabályzatokhoz és ideálokhoz való visszatérés volt. Vagyis mivel a szerzetesi reformerek a fegyelem felbomlásának okait az egyes regulák negligálásában látták, ezért azok életre keltésétől remélték a renovatiót. Ide tartozott mindenekelőtt az egyéni tulajdon felszámolása, a klauzúra szigorú megtartása, valamint a rendszeres és mindenkire kötelező közösségi élet. Ezt pedig elsősorban a zsolozsmán és misén való részvétel, a közös étkezés, a szerzetesi ruha viselete, valamint a szigorúbb aszkézis, a böjt és a szilencium megtartása alkotta - egyszóval mindaz, amit esetlegesen a szerzetesek emberi gyengeségei, strukturálisan pedig az elöljáróknak és tudományos tevékenységet végző rendtagoknak juttatott pápai privilégiumok rendszere megbontott. A kolostorok elzárása a világtól az obszervancia eredeti belső lényegét képező felfogás kifejeződése volt, amely hasonlóan a szerzetesség kezdeteihez, a megújulás alapját a gazdasági, szociális és politikai kényszerek alóli függetlenülésben látta. A felsorolt pontok összességükben pedig - az egyes rendek reguláin túlmenően — a szerzetesség belső lényegének: a szegénység, szüzesség és engedelmesség hármas fogadalmának életre keltését jelentették. Ebből adódott az egyes rendek 9 Fontes Historiae Ordinis Sancti Augustini. Prima Series: Registra Priorum Generalium c. sorozat. A konkrét köteteket ld. alább. 10 Timkovics-hagyaték. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egyetemi Könyvtár, Kézirattár, (továbbiakban: ELTE EKK) H 306. A regisztrumokra az alábbiakban értelemszerűen a kiadásokból, ezek híján Timkovics nyomán a levéltári jelzetet megadva hivatkozók, miután egyébként sem lapszámozott, olykor javításra, kiegészítésre szoruló jegyzeteit az eredeti forrásokkal Rómában egybevetettem. Lelőhelyük: Archivum Generalis Ordinis Eremitarum Sancti Augustini (továbbiakban: AGA) Serie Dd: Registri dei Reverendissimi Padri Generali (= Dd.). A generális regisztrumköteteiből részleteket (1471-1482) közölt: PETROVICH EDE: Új magyar egyetemi vonatkozású adatok a XV. századból egy római levéltárban. In: Filológiai Közlöny, 1970. 158-163. p.(továbbiakban: PETROVICH, 1970.)
