Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)

2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: Válság vagy megújulás? Az ágoston-rendi remeték magyar provinciája és a rendi reform ügye a késő középkorban

Erdélyi Gabriella: Válság vagy megújulás?

55

reformelképzelései közötti alapvető tartalmi azonosság, s az obszervancia rendi határokon átívelő egyetemessége.

Az egyes rendek mozgalmainak sajátosságai ugyanakkor az eltérő középkori hagyományokból és a korabeli kihívásokra adott eltérő válaszokból adódtak. így a hagyomány és az akkori jelen igényeinek kettős vonzása formálta a szerzetesi közösség vallásos életének bensőségessé tételére irányuló általános törekvés változatos eszköztárát is. Míg egyes bencés reformköröknél ekkor is kísértett a vallás és tudás ellentmondásának középkori felfogása, a koldulórendek kifejezetten tagjaik megfelelő képzésében látták egyén és közösség intenzívebb vallásos életének lehetőségét. A világból való kivonulás elve és a régi tudományos tevékenység elutasítása tehát nem anti-intellektualizmusból fakadt, hanem a hit és tudás autentikus forrásainak igaz megközelítésének törekvéséből. Ez pedig végül a tudás és oktatás új tartalmához - egy új, egyszerűbb teológia mellett a humanista műveltség befogadásához - és formáihoz vezetett. Az önképzés célja tehát a 15. század során egyre inkább - programmatikus szinten és a gyakorlatban is — túlmutatott a szerzetesi közösség vallásos megújításán, és a tömegprédikációban találta meg végső célját. Vagyis a koldulórendek és egyben obszerváns mozgalmaik sorsát is végigkísérő belső feszültség az eredeti szerzetesi vita contemplativa és az általuk a 13. században meghirdetett vita apostolica között az utóbbi javára dőlt el a 15. században. Az obszervancia szerzetesi ideálok terén mérsékelt, a korabeli igényekre annál rugalmasabban reagáló irányzata jutott túlsúlyra és befolyásra Európa-szerte. Ez pedig a pápaság egyházpolitikai érdekeinek képviselete mellett a laikus társadalom minden eddiginél intenzívebb lelkigondozásának a felvállalását is jelentette.11

A kettős identitás lappangó feszültsége leginkább az ágostonos remeték rendjére és reformmozgalmára nyomta rá a bélyegét. A pápai alapítás (1256) és „átprogramozás” ellenére e harmadik nagy koldulórend itáliai remeterendekre visszamenő - nevében őrzött - eredete ugyanis meghatározta a rend későbbi arculatát is, mivel a 13-14. században tovább hatott az eremita hagyomány, amelyet így a ferences spiritualizmus is megtermékenyített. Központja a toszkánai Lecceto volt, szellemi terméke pedig a rend visszavezetése Szt. Ágostonig, akiben a rend alapítóját tisztelték. A belső feszültség, amely most már nemcsak a sajátnak tekintett remete-, illetve az apostoli életminta között, hanem egyben az Ágostonra tekintő apokrif legenda és a 13. századi pápai alapítás között is húzódott, a ferencesektől

11 A fentiekre ld. hazai vonatkozásban elsősorban MÁLYUSZ, 1971. 209-304. p.; HARSÁNYI ANDRÁS: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen, 1938. (reprint: 2000.); OSZVALD ARISZTID: Fegyvemeky Ferenc, sági prépost, rendi visitator. 1506-1535. In: Emlékkönyv Szent Norbert halálának 800 éves jubileumára (1134-1934). Gödöllő, 1934. 51-108. p.; SZŰCS JENŐ: A ferences obszervancia és az 1514. évi parasztháború. Egy kódex tanúsága. In: Levéltári Közlemények, 1972. 235-236. p. A bőséges nemzetközi irodalomból fontos: SCHREINER, KLAUS: Benediktinische Klosterreform als zeitgebundene Auslegung der Regel. In: Zeitschrift flir württembergische Kirchengeschichte, 1986. 105-195. p., stúdiumokra 108-120. p.; WEINBRENNER, RALPH: Klosterreform im 15. Jahrhundert zwischen Ideal und Praxis. Der Augustiner-Eremit Andreas Proles (1429-1503) und die privilegierte Observanz. Tübingen, 1996. 24-57. p.; ELM, KASPAR (hresg): Reformbemühungen und Observanzbestrebungen im spätmittelalterlichen Ordenswesen. Berlin, 1989. című kötet rendtörténeti jellegű tanulmányai, 3-400. p. (Berliner Historishe Studien 14, Ordensstudien VI.); ELM, KASPAR: Die Bedeutung Johannes Kapistrans und der Franziskanerobservanz für die Kirche des 15. Jahrhunderts. In: Berg, Dieter (hrsg): Elm, K.: Vitasfratrum: Beiträge zur Geschichte der Eremiten- und Mendikantenorden des zwölften und dreizehnten Jahrhunderts: Festgabe zum 65. Geburtstag. Werl, 1994. 309-320. p. (Saxonica Franciscana 5.) (továbbiakban: Elm, Vitasfratrum)