Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: Válság vagy megújulás? Az ágoston-rendi remeték magyar provinciája és a rendi reform ügye a késő középkorban
Erdélyi Gabriella: Válság vagy megújulás? 53 Ebből az apropóból Mályusz a református egyháztörténeti folyóirat hasábjain 14 oldalon elsősorban nem kritizálni, hanem a jövő kutatásainak irányt mutatni kívánt. Miközben röviden felvázolta sejtéseit a hazai ágostonosok késő középkori helyzetére vonatkozóan: egyrészt az obszerváns mozgalom korai és tartós hazai jelenlétét, másfelől a rend 16. század eleji virulenciáját feltételezte néhány erre utaló adat alapján. „Mindez sajnos, csak feltevés” - zárta gondolatmenetét. Feltevése az akkor legújabb nemzetközi kutatási tendenciákkal csengett egybe, amely többek között - amint maga Mályusz utal rá - „Luthernek a német reformált kolostorok fejével, Staupitz Jánossal való meghitt viszonyát, valamint számtalan szerzetestársának a wittenbergi mozgalomhoz csatlakozását mérlegelve bizonyos összefüggést vél feltételezhetni a rendi megújulási törekvések és a nagy reformáció között”. Az evangélikus középkorász, az „egyházi társadalom” és művelődés méltán klasszikussá vált monográfiájának szerzője a protestáns reformáció gyökereit kereste tehát a középkori egyház élcsapatát alkotó, Luther fiatalkori tapasztalatait meghatározó egyik nagy koldulórend berkeiben, amint részben ez irányította figyelmét a hazai pálosok kora 16. századi reformjára is.4 5 A nemzetközi kutatásnak ez az akkor — szemben a késő középkori egyház válságának uralkodó tézisével — általa lényegesnek érzékelt vékonyka ága mára annak törzsévé vastagodott: az obszerváns és az evangéliumi mozgalom közötti kontinuitás elemzése több szálon is folyik.6 Ennek keretében mindenekelőtt olyan egymást követő teológiai és művelődési reformáramlatokként jelennek meg, melyek növekvő mértékben a laikus társadalom érdekeit szolgálták.7 Mályusz már 1943 44-ben a középkori egyház történetében a világi értelmiség kialakulását tartotta a központi problémának.8 4 MÁLYUSZ ELEMÉR: Az ágostonrend a középkori Magyarországon. In: Egyháztörténet, [ 1943] 427-440. p., főleg 432. és 436-437. p. (továbbiakban: MÁLYUSZ, 1943.). A recenzált mű: FALLENBÜCHL FERENC: Az Ágoston-rendiek Magyarországon. Bp., 1943 (A Szent István Akadémia II. osztályának értekezései III/3). (továbbiakban: FALLENBÜCHL, 1943). Ld. még Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp., 1971. 295-296. p. (továbbiakban: MÁLYUSZ, 1971.) 5 MÁLYUSZ ELEMÉR: A pálosrend a középkor végén. In: Egyháztörténet, 1947. 1-53. p., Id. a tanulmány felütését. 6 A probléma lekézenfekvőbb megközelítése valóban a szerzetesrendek Luther-recepciója, reformációs szemszögből az evangéliumi lelkészek első generációja „múltjának” vizsgálata. Ld. pl. ZUMKELLER, ADOLAR: Martin Luther und sein Orden. In: Analecta Augustiniana, 1962. 254-290. p.; NYHUS, PAUL: The Franciscans of South Germany 1400-1530: Reform and Revolution. In: Transactions of the American Philosophical Society, 1975. 10-17. p.; Újabban: SAUZET, ROBERT: Mendiants et Réformes. Les réguliers mendiants acteurs du changement religieux dans le royanne de France (1480-1560). Tours, 1994.; DIPPLE, GEOFFREY: Antifraternalism and Anticlericalism in the German Reformation: Johann Eberlin of Günzburg and the Campaign against the Friars. Cambridge, 1996. További irodalmat ld. itt 1-36. p. Itthon foglalkozott a kérdéssel. SZŰCS JENŐ: Ferences ellenzéki áramlat a magyar parasztháború és reformáció hátterében. In: Irodalomtudományi Közlemények, 1974. 409-435. p. 7 BERNDT, HAMM: Von der spätmittelalterlichen reformatio zur Reformation: der Prozess normativer Zentrierung von Religion und Gesellschaft in Deutschland. In: Archiv für Reformationsgeschichte, 1993.7-82. p.; DOHNA, LOTHAR GRAF ZU: Von der Ordensreform zur Reformation: Johann von Staupitz. In: Kaspar Elm (hrsg): Reformbemühungen und Observanzbest rebungen in spätmittelalterlichen Ordenswesen. Berlin, 1989. 571-584. p.; TAYLOR, LARISSA: Soldiers of Christ: Preaching in Late Medieval and Reformation France. Oxford and New York, 1992.; ELM, KASPAR: Die Franziskanerobservanz als Bildungsreform. In: Boockmann, B. - Moeller, B. - Stackmann, K. (hrsg): Lebenslehren und Weltentwürfe im Übergang vom Mittelalter zur Neuzeit. Berichte über Kolloquien der Kommission zur Erforschung des Kultur des Spätmittelalters 1983 bis 1987 (Abhandlungen der Akademie der Wissenschaften in Göttingen, Phil.-hist. Kl. III, 179). Göttingen, 1989. 201-213. p. További irodalmat ld. még itt. 8 MÁLYUSZ, 1971. 10. p.
