Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)

2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete és tartományi igazgatása a keresztény közösségek megszilárdulása idején (történeti vázlat) I.

Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete...

35

of Aelius Aristides (néhány korrekcióval Behr 1968-as Aristeidés-monográfiájához: Aelius Aristides and the SacredTales, Amsterdam). A „Róma-beszéd”-hez újabban 1. R. Klein

, Die Romrede des Aelius Aristides (Hrsg., iibers. und mit Erläut. versehen von R. K.), Darmstadt/Wissenschaftliche Buchgesellschaft/ 1983.

105 Hadrianust, a philhellénizmusáért a görög Keleten különösen népszerű uralkodót (vö. ANRW II 34,2 /1994/, 1259.) Aelius Aristeidés „mind ez ideig a legjobb császáriéként értékeli: or. XXVII - K (= XVI - ed. Dindorf), 22. Vö. még ehhez R. Syme. Hadrian as Philhellene. Neglected Aspects. Bonner Historia-Augusta-Colloquium 1982/83, Bonn 1985; 341-362. = Roman Papers V, Oxford 1988; 546-562.

106 A Birodalom (arché) és „az egész lakott világ” (hapasa hé oikumené) azonosításával 1. Aristeid. or. XXVI,59- K; vö. op. cit. 28-29. és Appián, prooim. 7,25sk§. A rómaiak uralta „világnak”, s benne Róma hatalmának különben az Aelius Aristeidés szónoki tevékenységének keretet adó űn. második szofisztikát megalapozó korábbi szónok-nemzedék kiemelkedő képviselője, Dión Chrysostomos is már-már kozmikus méreteket tulajdonít: or. 1,60; vö. P. Desideri, Dione di Prusa. Un intellettuale greco nell’impero Romano /Biblioteca di cultura contemporanea CXXXV/, Messina-Firenze 1978; 309.

107 A gondolat leghatásosabban az érmelésben megjelenített, propagandisztikus kifejeződéseként 1. pl. BMC Emp. III: p278. No. 312; SAEC(ulum) AVR(eum). Számos további példával vö. még P. Strack, Untersuchungen zur römischen Reichsprägung des zweiten Jahrhunderts II: Die Reichsprägung zur Zeit des Hadrian, Stuttgart 1933; 105-108. és 174-184; továbbá uő. Bd. Ill (Die Reichsprägung des Antoninus Pius; 1937), 68.

108 így értékelte ezt már J. H. Oliver, The Ruling Power. A Study of the Roman Empire in the Second Century after Christ through the Roman Oration of Aelius Aristides, TA Ph A (N.S.) 43,3, Philadelphia 1953; 887., majd. Oliver nyomán R. Klein is: Die Romrede des Aelius Aristides. Einführung, Darmstadt /Wissenschaftliche Buchgesellschaft /, 1981; 77sk. Hasonló megállapításra jutott már különben M. I. Rosztovcev is: M. Rostovtzeff, Gesellschaft und Wirtschaft im römischen Kaiserreich I II, Leipzig é.n. (1931; angol ered. 1926), I,112(skk).

109 A Nervát és utódait magasztaló számtalan felirathoz jó áttekintés E.M. Smallwood, Documents Illustrating of the Principates of Nerva, Trajan and Hadrian, Cambridge 1966; pp51-59 (No. 90skk. - a korszak érmelését is magába foglaló, bő válogatás. Ez utóbbiakhoz 1. D. C. Shotter, Roman Historians and the Roman Coinage, Greece and Rome 25 (1978), 156-167., ill. néhány, a későbbi időszak vonatkozásában is érvényesíthető megfigyeléssel vö. még uő. The Principate of Nerva: Some Observations on the Coin Evidence, Historia XXXII,2 (1983), 215-226.

110 A korszak fejlődésének végső lezáródása, a lassan hanyatlásba forduló kései virágkor Marcus hosszú uralmának végére esik (Kr. u. 161-180). Megannyi ellentmondástól terhelten persze, és főként a görög Keleten; az Imperium gazdaságilag mind jelentősebbé váló keleti tartományaiban. Vö. J. H. Oliver, Marcus Aurelius. Aspects of Civic and Cultural Policy in the East, Hesperia Suppl. 13, Princeton 1970; továbbá A. Birley, Marcus Aurelius. A Biography, London-New York 2000(19872; 1966). Ue. német fordításban is: Marc Aurel. Kaiser und Philosoph, München 19772 (1968).

111 (epistémonós te exestin eipein) hoion peponékyian ex arches anakekomisthai tén oiku- menén. - A rhétor kijelentésének alapjául mindenekelőtt Hadrianus, és részben császári utódja, Antoninus Pius a görögség egészével szemben folytatott, új alapokra helyezett politikája szolgált.

112 A téma nagy ívű összefoglalása D. Nörr, Imperium und Polis in der hohen Prinzipatszeit /Münchener Beiträge zur Papyrusforschung und antiken Rechtsgeschichte 50/, München 1966; küln. 44skk (az Imperium és a kis-ázsiai görög városok modern fogai makkal nehezen definiálható közjogi kapcsolatához; a kor erre vonatkozó római: 68skk. és görög: 76skk. felfogásának ismertetésével). Vö. még uő. Zur Herrschaftsstruktur des römischen Reiches: Die Städte des Ostens und das Imperium, ANRW II 7,1 (Berlin-New York 1979; szerk. H. Temporini), 3-20 (az azóta eltelt időszak válogatott bibliográfiai kiegészítéseivel: 18-20 ). Néhány további szempont vázlatos ismertetését adja még A. D. Macro,