Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)

2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete és tartományi igazgatása a keresztény közösségek megszilárdulása idején (történeti vázlat) I.

Szlávik Gábor: Nvugat-Kis-Ázsia városi szervezete...

31

problémáinak megoldásához a múltat hívva elő és idézve meg. Neves és virágzó szónokiskolái mellett ugyancsak hajdani múltja jeles emlékeiből élt a Kr. u. II. század turisztikai látványosságainak sorában előkelő helyen szereplő Rhodos. „Hélios városáról” később a pseudo Lukianos is úgy véli, hogy érdemes megtekinteni, hiszen „szépsége méltó az istenhez” (hé polis Héliu prepon echusa lói theói lo kallón)'. Amor. 7.- A Hellasszal szemközt fekvő nyugat-kis-ázsiai partszegély kiemelkedő, a görögség hajdani nagy múltját idéző építészeti emlékeinek sorából (ta hypomnémata léspalaias eudai- monias) Dión Chrysostomos elsődlegesen a samosi Héraiont, a milétosiak Didymeionát és az ephesosi Artemis templomot emeli ki, mint egészében az athéni Akropolisz építményeihez (a Propylaiahoz vagy a Parthenónhoz) foghatót: or. XL,8. A Dión felsorolásában utolsóként említett ephesosi Artemis templom, mint ismeretes, az ókori világ hét csodája egyikének számított.

76 Asia provincia regionális népsűrűségének, de akár a tartomány egészét lakó népesség számának megállapítása is megoldhatatlan feladat. T. R. S. Broughton korábbi számításai szerint a 48 969 négyzetmérföldnyi (kb. 125 000 km2) területűAsia provincia lakóinak száma a császárkor második századában 4,6 millió körül lehetett: ESAR IV (1938), 815. Mindezek persze különféle spekulációkon alapuló, inkább általános jellegű megfontolások, hiszen a tartomány tényleges határait sem ismerjük pontosan. Ami a térség legnépesebb központjainak számító Ephesost és Smyrnát, vagy a közelítőleg azonos lélekszámmal bíró Pergamont, ill. Milétost illeti, e négy - a Birodalom egészét tekintve is jelentősnek mondható - város (az újabb kutatások által jóval szerényebbre becsült értéken) hozzávetőlegesen 100 000 körüli lakosságszámmal rendelkezhetett: vö. R. Klein, Die Romrede des Aelius Aristeides. Einführung, Darmstadt 1981; 25 (további bibliográfiai hivatkozásokkal). Visszatérve a tartomány kiterjedésének hozzávetőleges nagyságára, ennek becsült adataiban Broughton számításai óta nincs érdemleges változás. Asia provincia területi kiterjedése Dalmatiaéhoz fogható, vagyis kb. 120 000-150 000 km2 az újabb kutatások szerint. Az Imperium Romanum egészét tekintve ez jelentős nagyságnak számít. (Az ugyancsak keleti tartomány, Epirus például legfeljebb 10-15 000 km2-nyi kiterjedést ért el.) Kis-Ázsiában ennél csak az alsó értéken számolva is legalább 200 000 km2 területű Cappadocia provincia volt nagyobb. A térség városi közösségeinek valószínűsíthető számához - további összehasonlításokkal -1. a 113.sz. jegyzet második felét.

77 A különösen a folyó alsó szakaszán egymást követő, s szinte kiindulási pontjukra visszatérni látszó kanyarulatok soránt leíró Maiandros (Plin. Nat.hist. V,31; vö. Strab. XII 8,15- 17 - 577-579.) nemcsak kiemelt mezőgazdasági területnek — Dión Chrysostomos szerint Kis-Ázsia közel a legjobb természeti adottságokkal rendelkező vidékének: or. XXXV,13. -, de egyben a térség egyik turisztikai látványosságának is számított. A középső szakaszán is gazdag és termékeny, ám innen kezdve mindinkább kevert népességi viszonyokat mutató Maiandros síkságának („amelyen lydek és károk, milétosi és myusi iónok, sőt magnésiai aiólosok is laknak együtt"'. Strab. XIV 1,42 - 648; vö. XIV 2,1 - 650. stb.) — a természetföldrajzi sajátosságokra is kitérő - leírásával 1. L. Robert, Bull. de corresp. hell Cl (1977), 68skk. Az egyes régiókon belül is számos etnikai csoportot magában foglaló- „kevert” - lakosság egyebekben az Anatóliai-félsziget egyik sajátos vonásának számított: vö. S. Mitchell, Anatolia. Land, Men and Gods in Asia Minor I II, Oxford 1993; Vol. I: The Celts of Anatolia and the Impact of Roman Rule, 170skk. Ezek egyik, gazdasági és kereskedelmi tevékenysége révén mind hangsúlyosabbá váló eleme, az ‘Ázsiában lévő hét [keresztény] gyülekezet’ (vö. Jel. I,4;ll;2,lskk.) kialakulásában jelentős szerepet játszó zsidó etnikum betelepítése Lydiaba és Phrygiaba a Kr. e. II. század elején, a „Nagy”- nak is nevezett szeleukida uralkodó, III. Antiochos uralkodása idején ment végbe: Ios. ant.Iud. XII,3,4sk (147-153§§). Különösen jelentőssé lettek itt Ephesos és Sardeis, valamint Pergamon és Laodikeia később Caesartól privilegizált közösségei: Ios. ant.Iud. XIV 10,1 lskk (223skk).

78 Vö. Cic. ad Quint fratr. I 1,25 (Kr. e. 60). Cicero ebben a fivéréhez, Asia provincia akkori helytartójához írott levelében nyomatékkai hívja fel Quintus figyelmét arra, hogy a Mysiaban tevékenykedő rablóbandák felszámolása (sublata Mysiae latrocinia) - mint lel