Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)

2002 / 2. szám - KALÁSZATOK - Fazekas Csaba: Pataki rektor adta - pataki lelkész adta könyv (1615)

108

Egyháztörténeti Szemle III/2 (2002)

vagy vásárlás keltéről nem marad meg semmi egykorú dokumentuma. A hasonló köteteken olvasható 17. századi jelzetek alapján mégis arra következtethetünk, hogy a kötet azután kikerült az állományból, vagy használatra kölcsönben volt és a könyvtár Veresegyházi Tamás (1643-1716) superintendens, Dállyai Vas János (1711-1715-ben volt professzor) és Debreceni Herceg János (1678-1713) professzorok valamelyikétől szerezte meg vagy szerezte vissza. A címlapon olvasható 0. D.

0.7. L.15. alfanumerikus jelzet tudniillik a 18. század elején fölfelé megtoldott tékák polcszámával egyezik. Ezeket a köteteket Kocsi Csergő István 1718-ban az említettek könyveiből sorolta hozzá az állományhoz, és hogy elférjenek, a tékákat fölfelé újabb polcokkal kellett bővíttetnie.

Thomas Brigthman (1562-1607)16 ünnepelt prédikátor és bibliamagyarázó munkájából (amely először 1609-ben jelent meg) volt egy példány Sárospatakon is.17 Ceglédi Szabó Pál könyvei között két másik munkája is megvolt, az Énekek éneknek (Basileae 1614), illetve a Dániel könyvének (ugyanott 1614) a magyarázata.18 A könyv debreceni besorolásnál nem említik, hogy Franciscus Junius (du Jon, 1545-1602) munkája is bele van kötve Lövei kötetébe19, tehát nem lehetetlen, hogy ajegyzékekben korábban Brightman munkájának csak más példányairól van szó. Debrecenben a könyvtárnak tudniillik a Brigthman Apokalypsis magyarázatából ezen kívül még két másik példánya is volt (015. C. 16. illetve M. 1. 16 és F. VI. 6. tékajelzettel). Haapasztás során a példányok kicserélése történt meg időközben, akkor gyaníthatóan az egykori depositorium anyagából (mindmáig kifogástalan állapota miatt) a hajdan Lövei által birtokolt majd elajándékozott példányt választották a 18. századi átrendezések idején a megőrzött állományrészbe, és így a gyűjteményben lappangva megérte napjainkat. Brightman, a Jelenések könyve magyarázatainak szerzője, inspiráltnak tekintette munkáját, amelyben sajátosan aktualizált. A laodiceai gyülekezetét az angliai egyházzal (Church of England), az Isten előtt kedves angyalt Genf gyülekezetével illetve a skót egyházzal (Kirk of Scotland) azonosította.

Ez a fehér hártyaborítású kötet tehát Suri Orvos Mihálytól (talán ajándékként, vagy hagyatékából, vagy a későbbi birtokostól) azaz mindenképpen ugyanannak a Pareus és Szenei Molnár körül szerveződött heidelbergi körnek egy másik neves tagjától jutott el Debrecenbe. Az ajándékozás sorait alighanem a könyvtáros diák húzgálta le, ez előfordul más 17. században könyvtárba iktatott köteteken is. Ha

16 Dictionary of National Biblography. VI. London, 1886. 339.

17 Partiumi könyvházak, 1623-1730. Bp.-Szeged, 1988. (Adattár XVI-XVI1I. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. 14.) (továbbiakban: Partiumi könyvesházak, 1988.) 33., 63., 83. p.

18 Kismartonban 1532(1) és 1532(2), vö. Szelestei, 1987. 105-106. p. Mindkettő ma is megvan Debrecenben.

19 Vö. Partiumi könyvesházak. 1988. 190., 203., 257., 277., 290. p. - A kötet elején szintén olvasható C.4.8. raktári jelzet körülbelül 1740-1750 között volt használatos Debrecenben. A kötet gerincén Commentarig Bricthmanni in Apocalypsin & kéziratos megjelölés olvasható, tehát a Junius munkáját elfeledték feltüntetni. Ezért nem bizonyos, hogy elkülönithető-e a többi példánytól, amelyhez más munka nem volt hozzákötve. Másrészt azonban a föntebb megemlített 17. századi tékajelzetek közül egyik sem található a kötetben, tehát ez a példány semmiképpen nem azonosítható azokkal. E kötet hátsó tábláján van még három további tékajelzet 1750-1860. közötti időből. Brightman munkáiból mai napig megvan Debrecenben az Apocalypsis magyarázatának első kiadása (1609), valamint a Dániel és az Énekek éneke magyarázata is, amelyek közül az előző jegyzetben megemlítettem Ceglédi Szabó Pál Kismartonba került példányait. Ezekkel itt most nem foglalkozom.