Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Az állam és az egyház kapcsolatának jellemző vonásai a Kádár korszakban
Rajki Zoltán: Az állam és az egyház kapcsolatának... 81 tás területén csupán a szovjetek előzték meg. Ennek következtében a nyugati egyházi szervezetek hatása és befolyása eltérő módon érvényesülhetett a szocialista országok egyházaira. Az ÁEH az egyházak nemzetközi kapcsolatainak keretek között való tartását tartotta célszerűnek, mert a hetvenes években a nyugati egyházi szervek a nyílt támadás helyett befolyásukat (általában a hitélet élénkítését akarták) a kapcsolatok bővítésén keresztül törekedtek megvalósítani személyes érintkezések, segélyprogramok révén. Ezt a taktikát a fellazítás stratégiájának nevezte el a szocialista terminológia. A nemzetközi egyházi szervezetekben a reálpolitikát folytató erők felülkerekedése megkönnyítette a személyes érintkezést. Az egyes nyugati országok egyházi szervezeteinek magatartását befolyásolhatta az adott ország politikai magatartása, illetve egyházi világszervezeteik határozatai. A kétoldalú egyházi külkapcsolatokat tehát meghatározták a fenti tényezők. A magyarországi egyházaknak a magyar emigráció irányába is hatniuk kellett az ottani „reakciós erők” visszaszorítása érdekében. Az ÁEH számára a kapcsolatok bővülése lehetőséget teremtett a külföldi partnerek szelektálásához, mivel az „eredménytelen” és „felesleges” kapcsolatokat leépítették, és elsősorban a progresszív egyházi vezetők közeledését szorgalmazták. Az államhatalom azonban rossz szemmel nézte, hogy az 1960- as évek végétől kezdve a turizmus fellendülésével sok egyházi személy a magánutakat használja fel a magyarországi egyházi kapcsolatainak ápolására. Az egyházak külügyi kapcsolatainak formálásában az ÁEH-n kívül a Külügyminisztérium, az Országos Béketanács, a Magyarok Világszövetsége vett részt érdekeltségi területén.28 Az egyházi külkapcsolatok fejlődését elősegítette, hogy a nemzetközi egyházi szervezetek Magyarországot a szocialista országok felé hídfőállásnak tekintették. Ezért a hatvanas évektől Magyarországon számos rendezvényt szerveztek, mint például a Lutheránus Világszövetség Nagygyűlése, Zsidók Világkongresszusának Végrehajtóbizottságának Nagygyűlése, Billy Graham magyarországi útjai stb. Ugyanis a magyar- országi tapasztalatok megerősítették a többi szocialista országot és a nemzetközi egyházközpontokat abban, hogy lehetőség van a kapcsolatok mélyítésére, ha mindegy ik fél a kialakult helyzetnek megfelelően képviseli érdekeit. A folyamat pozitív gyümölcsei az egyházak életében a hatvanas évek második felétől jelentkeztek, de a nyolcvanas években teljesedtek ki a magyar szocializmus liberalizációjával párhuzamosan, miközben az ÁEH kontroll funkciója vesztett jelentőségéből.29 A magyarországi egyházak helyzete a Kádár-korszakban A hatvanas évek elején az egyházak szervezeti és anyagi erejének további gyengítése és a vallás tömegbefolyásának visszaszorítása volt a cél. Napirenden szerepelt az egyházi iskolák, a papneveldék számának csökkentése, és az aktív papok világi munkakörbe való helyezése. A kommunista államhatalom a lojális papok lakosság közötti tevékenységét szintén korlátozni kívánta. Esetükben arra törekedett, hogy társadalmi célú fellépésük elsősorban az egyházon belül történjen; megakadályozva ezzel az egyházi életet nem élők elérésének lehetőségét.30 Az állam politikájának személyi síkon tapasztalható sikerét bizonyítja, hogy már 1958. nyarán a katolikus egyház 600 kulcspozíciójából 260. a református egyháznál 28 MOL XIX-A-21 -d-005-6/a/1970. 52. doboz; M-KS 288. f. 5. cs. 448. őe.; MÓL XIX-A-21-d- 002a-1 /b/1973. 72. doboz; XIX-A-21-d-005-31/a/1968. 43. doboz. 29 Miklós Imre elmondása szerint. 30 MÓL XlX-A-21-d-002-8/1963. 22. doboz; M-KS 288. f. 5. cs. 130. öe. 1-3., 11-22., 78-112. p.
