Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Rajki Zoltán: Az állam és az egyház kapcsolatának jellemző vonásai a Kádár korszakban
80 Egyháztörténeti Szemle III/2 (2002) Az ÁEH az egyházak külügyi tevékenységét szintén befolyásolta. A korábbiakhoz hasonlóan a nemzetközi kapcsolatok áraként a magyar külpolitika egyházi vonalon történő támogatását tudatosították. A hatvanas évek elejétől a nemzetközi életben tapasztalható enyhüléssel párhuzamosan nőtt a ki- és beutazások száma. Az egyházi vezetők feladata volt a „nemzetközi imperializmus” ellen, a leszerelésért, a katonai tömbök felszámolásáért, valamint a szocialista humanizmusért való küzdelem. Támogatniuk kellett a „haladó erőknek” tekintett politikai és egyházi csoportokat. A harmadik világ országaiért folytatott politikai versengésben való részvételt is előírták felekezeti vonalon. Egyházi világszervezetekben pozíciók megszerzését, különböző politikai nyilatkozatok kiharcolását, valamint a szocialista országokat elítélő megnyilatkozások megakadályozását adták feladatul számukra. Kiutazásaik alkalmával a nemzetközi közvélemény előtt a magyar vallásügyi helyzet pozitív feltüntetése fontos elvárás volt. Az ÁEH a nyugati központú egyházi szervezetek magyarországi befolyásának leépítésén munkálkodott. Ezen túl a magyar egyházi vezetők részt vettek a szocialista országok ökumenikus nemzetközi szervezeteinek tevékenységében is (prágai Keresztény Békekonferencia, Katolikus Egyházak Berlini Konferenciája).24 Az állam által megszabott ,játékszabályok” betartása fontos feltétele a korszakban az egyházak nemzetközi kapcsolatai bővülésének. A világszervezetek vezetői a kapcsolatok fenntartása érdekében kerülték a kommunista országok vallásügyi helyzetének nyilvános bírálatát a hatvanas évek végétől, mert lehetetlenné tette Magyarországra és a többi szocialista országba történő beutazásukat. Az egyházközpontok rugalmasabb politikai stílusát az ÁEH arra használta fel, hogy a magyar egyházak vezetőit aktívabb fellépésre ösztönözte.25 Sőt a Minisztertanács elvárta, hogy az egyházak vezetői a tőkés országok egyházi vezetőinél szóvá tegyék a „szélsőséges, ellenséges papi emigráció hidegháborús” tevékenységét, akik bírálták a magyarországi állapotokat. Az ÁEH elnökét és a külügyminisztert ösztönözték arra, hogy igényeljék a nemzetközi egyházi szervezeteknél a szocialista országok képviselete terén mutatkozó diszkriminatív aránytalanságok felszámolását.26 A magyar egyházi vezetők a nemzetközi egyházpolitika területén kihasználták a világszervezeteknél meglévő kapcsolataikat, és csatlakoztak a jövő egyházáról folytatott vitához a szocializmus érdekeinek megfelelően. A protestánsok feladata volt még a Vatikán, az Egyházak Világtanácsa és más világközpontok egységtörekvéseinek bírálata. A szocialista országok egyházügyi hivatalai a meglévő érdekellentéteket félretéve bizonyos szinten együttműködtek a nemzetközi egyházpolitika terén. Magyar részről az ÁEH célja a szocialista országok állami szerveivel a politikai és egyházpolitikai munka koordinálása, illetve az egyházak tevékenységének összehangolása, valamint a külügyi tevékenységben résztvevők kiválasztása, felkészítése, beszámoltatása és ellenőrzése. Az egyházak nemzetközi tevékenységének irányvonalát a kommunista és a munkáspártok 1969. évi tanácskozása szabta meg, amely feladatként jelölte meg az „antiimperialista erők akcióegységének létrehozását és állandó fejlesztését”, az egyházi központokban való pozíciószerzést, és a világszervezetek megfelelő állásfoglalásra történő kényszerítését.27 A hatékony fellépést azonban sok esetben meggátolták az egyes szocialista országok eltérő külpolitikai érdekei és az ország egyházpolitikai helyzete. A magyarországi helyzetet jól illusztrálja az a tény, hogy hazai egyházi vezetőinket lojali24 MOL XIX-A-21 -d-002-7/1963. 22. doboz. 25 MÓL XIX-A-21-d-005-3/f/1967. 39. doboz, M-KS 288. f. 5. cs. 625. őe. 47-63. p. 26 A Minisztertanács 3. 112 /1976-os határozata (MÓL XIX-A-21-d 95. doboz). 27 MÓL XlX-A-21-d-005-6/a/1970. 52. doboz; M-KS 288. f. 5. cs. 448. őe. MSZMP PB 1968. március 4-i határozata.
