Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Egészségügyi viszonyok a Sárospataki Református Kollégiumban a 18-19. század fordulóján
62 Egyháztörténeti Szemle III/2 (2002) javasasszonyok.39 Ez utóbbi jelenségre és a-nemcsak Zemplénre jellemző-kaotikus állapotokra következtethetünk abból is, hogy II. József 1786-ban rendeletet hozott a csalárdság és a hozzá nem értés érvényesülésének megakadályozása érdekében az „apothecariusok” ellen. A határozat előírta, hogy az orvosságok és különböző füvek az egyetemen végzett orvosok jelenlétében készüljenek, a patikusokat rendszeresen és szigorúan ellenőrizzék, s mindkét fél megbüntetésének a terhe mellett megtiltotta azt is, hogy az apothecariusok ajándékokat adjanak a doktoroknak.40 Korszakunkban a sárospatakihoz hasonlóan más kollégiumokban is visszatérően foglalkoztak az egészségügyi viszonyok javításával. A soproni líceumban például az a Kiss József ténykedett a 18. század végén, akinek a nevéhez két fontos munka köthető. Az egyiket a himlőoltás népszerűsítése érdekében írta, a másik pedig - hasonlóan Zsoldos János művéhez - az alsóbb osztályokban tanuló gyetmekek számára készült katekizmus.41 A nagyenyedi református kollégiumban szintén egyre nagyobb hangsúlyt kapott az egészségnevelés kérdése: csecsemőápolással foglalkozó, magyar nyelvű könyvek váltak hozzáférhetővé a könyvtárban; számos egyéb orvosi, természettudományos és herbárium kötetet szereztek be a gyűjtemény vezetői; valamint jó néhány enyedi diák Pesten vagy Bécsben diplomát szerezve, orvosként dolgozott anyaiskolájuk környékén és ezáltal tevékenyen hozzájárultak régiójuk fejlődéséhez.42 A Debreceni Református Kollégiumban sem összpontosult nagyobb figyelem a mozgásra, mint Sárospatakon. Bár a külföldi akadémiákra kijutó akadémisták leírták kinti tapasztalataikat, Szilágyi Sámuelről azt is tudjuk, hogy Hollandiában megtanult korcsolyázni, a szervezett testgyakorlásra vonatkozó első intézkedésre csak 1842-ben került sor.43 Az iskolai egészségügy kérdésében már a 18. század második felében maradandóbb eredmények születtek, mint Patakon. Az alapvető tisztasági előírásokon túl Hatvani István orvostanár 1752-ben betegpénztárt létesített, amely - ellentétben a Bodrog parti kezdeményezésekkel - nemcsak fennmaradt, de némileg nőtt is az alaptőkéje. Ebből a szegények gyógyítását és gyógyszereit is fizetni tudták. Szintén Hatvani ösztönzésére 1775-ben kórházi alappal igyekeztek hosszabb távon is biztosítani a beteg diákok gyógyítását, majd 1807-ben elrendelték a kórház felállítását is, sőt Hatvani István lemondását követően azonnal gondoskodtak az elöljárók utódjának, Milesz Józsefnek az alkalmazásáról. Mindezek ellenére a patakinál jóval nagyobb debreceni iskolában sem merült föl - egészen a reformkor végéig - az önálló orvosképzés ötlete.44 39 Dongó Gyárfás Géza: Hány orvos élt Zemplén vármegyében 100 évvel ezelőtt? In: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. XIV. kötet. Sátoraljaújhely, 1908. 369. p. 40 Hubay Kálmán: „Apothecariusok” ellen királyi rendelkezés 1786-ból. In: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. VI. kötet Sátoraljaújhely, 1901. 123-124. p. 41 Kéri Katalin: „A beteg szive kedvetlen, az étele ízetlen...” Egy 18. századi magyar orvos könyvei az egészségről. In: Egészségnevelés, 1998. 4. sz. 183-184. p. 42 Kéri Katalin: A nagyenyedi Bethlen Kollégium kisdedápolással foglalkozó könyvei a XVII1-XIX. századból. In: Egészségnevelés, 1997. 2. sz. 93-95. p.; Vita Zsigmond: A Bethlen Kollégiumból kikerült orvosok a XVIII. század végén és a XIX. század elején. In: Orvostörténeti Közlemények, 1976. 239-243. p. 43 Balogh Ferenc: A debreceni református Kol légium adattára, azaz a Kollégium története adattári alakban. In: Debreceni Protestáns Lap, 1905. 20-21. p.; Sós István: A debreceni református kollégium vázlatos sporttörténete. In: Protestáns Tanügyi Szemle, 1938. 8. sz. 354-359. p. 44 Barcsa János: A debreceni kollégium és partikulái. Debrecen, 1905. 88-92. p.; Tóth Béla: A kollégium története a XVIII. században. In: Barcza József (szerk.) A Debreceni Református Kollégium története. Bp., 1988. 135-136. p.; Gaál Botond: A természettudományok oktatása és művelése a Kollégiumban. In: Barcza József (szerk.) A Debreceni Református Kollégium története. Bp., 1988. 612-618. p.
