Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ugrai János: Egészségügyi viszonyok a Sárospataki Református Kollégiumban a 18-19. század fordulóján
Ugrai János: Egészségügyi viszonyok... 57 Vayak zsolcai birtokára hívott tanítani. Egger Zsolcán hazánkban először vezette be a Pestalozzi-féle gimnasztikái elemek gyakoroltatását. Működésére ugyan a közeli Patakon is felfigyeltek, de érdemi lépést nem tettek elveinek érvényesítése érdekében.12 Nem véletlen, hogy a meglehetősen kedvezőtlen körülmények között felnőtt, Sárospatakon 1805-ben végzett Katona Mihály a következő évben külföldön járva külön hangsúlyozva és lelkendezve írta Salzmann híres schnepfenthali intézményéről, hogy ott a természetben nevelés, a lovaglás, a rúdmászás, az erdő- járás áll a középpontban.13 A testmozgás számos formáját tiltották, veszélyessége miatt nem lehetett vadászni, halászni, úszni és csónakázni. (A közeli Bodrog nagy csáberővel rendelkezett, ugyanakkor ebben a folyóban rendszeresen lelte halálát egy-egy diák. 1794- ben például egyszerre ketten fulladtak vízbe.14 Bár 1805-ben felvetődött, hogy a Bodrogban ki kellene alakítani egy fürdésre, úszásra alkalmas szakaszt, egyelőre a terv megvalósítása meghiúsult.)15 Kutatásaink azt igazolják, hogy számos fegyelmi vétség kötődött ezekhez a tilalmakhoz, illetve megítélésünk szerint a gyakori kihágások a feszített napirenddel és az állandó mozgáshiánnyal mindenképpen kapcsolatban álltak.16 Egészségügyi intézkedések és törekvések A 18. század közepétől rendszeresnek nevezhető az iskola egészségügyi helyzetével való törődés az intézmény vezetésének legfelsőbb, világi főgondnoki szintjén is. Egyes források szerint már 1731-ben kórházat alapítottak a szegény diákok számára, 1739-ben pedig a nagyobb figyelemnek köszönhetően sikerült megelőzni a máshol nagy pusztítást végző pestisjárvány elterjedését: időben hazaengedték a diákokat. 1758-tól a Kollégiumban tanított Szathmáry Paksi Pál orvostanár, aki kiharcolta, hogy kutat ássanak az iskola udvarán. Az egészséges vízszerzés megoldása mellett mindig szigorú törvény ügyelt a szobák és termek tisztaságára.17 Az italozást is tiltották ugyan, de egyrészt ez alól a bor kivételnek számított (a fogságra ítélt tanulók például napi boradagot kaptak) és a Kollégium által fenntartott, diákok vezette kocsmában, valamint a diákok évi adománygyűjtő útjain, a legációkon egyaránt sűrűn kerültek kapcsolatba a borral. Másrészt a fegyelmi vétségeket tárgyaló jegyzőkönyvek tanúsága szerint a kihágások túlnyomó többségében döntő szerepet játszott az ifjak részegsége. A dohányzást az iskola falain belül tűzrendészeti megfontolásokból tiltották, de a felsőbb évesek egyébként pipázhattak, ennek egészségkárosító hatását nem ismerték föl.18 Az egészségügyi viszonyok javítását néhány egyéb reformtörekvés mintegy mellékesen is kiharcolta, illetve kiharcolhatta volna. így például 1801-ben felmerült a vegytan bevezetésének az ötlete, s ennek tanítására a pataki gyógyszerészt, Török 12 Csajka Imre: A polgári-nemzeti testkultúra kezdetei a sárospataki iskolában (1800-1848). In: A Testnevelési Főiskola Közleményei, 1984. 2. sz. 31-44. p. 1984. 31-33. p. 13 Racz Lajos: Egy pataki diák látogatása Salzmann schnepfenthali intézetében 1806-ban. In: Magyar Pedagógia, 1933. 171-174. p. 14 SRKLt. A. XXV. 9234. 15 Disciplinarii Collegii Administratio. SRK.KL 1176. 99. p. 16 Ugrai János: Diákfegyelem a pataki kollégiumban 1777-1815 között In: Takács Péter (szerk.): Történeti Tanulmányok IX. Debrecen, 2001. (továbbiakban: Ugrai. 2001.) 17 Csajka Imre: Adatok a sárospataki iskola XVIII. századi testkultúrájának történetéhez. In: A Testnevelési Főiskola Közleményei. 1982. 3. sz. 137-146. p. 18 Ugrai, 2001.
