Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kőszeghy Miklós: Polijahvizmus és Asera-hit Izraelben a Kr. e. 9. században
Kőszeghy Miklós: Polijahvizmus és Asera-hit Izraelben 39 jelzi, hogy a népi vallásosság képzetei esetenként igen erősen eltértek a Biblia szövegeiben kikristályosodott, teológiai szűrők bonyolult rendszerén átment hivatalos YHWH-hit elemeitől. Hogy ez az eltérő elképzelésrendszer egészen pontosan miben is állt, azt újabb források felbukkanásáig eldönteni nem lehet. De éppen az a tény, hogy szövegeink egy jelentéktelen faluban, illetve egy elhagyott vidéken álló karavánszerájból kerültek elő, reményt ad arra nézve, hogy a hasonlójellegű források száma ajövőben gyarapodik majd. Ami pedig az interpretáció kérdését illeti, a fentiek talán elegendő alapot nyújtanak néhány következtetés megfogalmazására. Elsőként le kell szögeznünk, hogy nincs egyértelmű, mindig és mindenhol alkalmazható recept, ha a feliratokban és az Ószövetségben egyaránt felmerülő kérdést kutatunk. Hol a felirat, hol pedig a bibliai szöveg látszik irányadónak - az adott helyzettől függően. Az Ószövetség, főként pedig egyes ószövetségi rétegek minden körülmények között érvényesített primátusa nagyban nehezíti a felirat helyes értelmezését, legyen szó akár filológiai, akár tartalmi kérdésekről. Az igazi veszély azonban akkor fenyegeti a héber epigráfia egyes darabjainak helyes interpretációját, ha a bibliatudomány valamely elfogadott megállapítása, esetleg a bibliatudományon kívülről érkező elméletek felől közelítünk a felirat szövegéhez. Mindez természetesen nem jelentheti az Ótestamentum adatainak kizárását a vizsgálat közben. Csak akkor járunk el helyesen, és csak akkor reménykedhetünk a problémák megoldásában, ha a felirat és az Ószövetség adatainak folyamatos ütköztetésével dolgozunk. S ha így járunk el, akkor az epigráfia még számos érdekes és fontos felismeréssel gazdagíthatja Izrael történetéről, vallástörténetéről és kultúrájáról szóló ismereteinket.
