Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kőszeghy Miklós: Polijahvizmus és Asera-hit Izraelben a Kr. e. 9. században
32 Egyháztörténeti Szemle I1I/2 (2002) más, iskolázatlan szintjei ugyanúgy részt vettek, mint a kulturális elit tagjai. (Persze, ez utóbbi csoport túlsúlya nyilvánvaló.) A felirat és a Biblia adatai ebben az esetben mintha egy lineáris fejlődési (?) vonal két, egymás utáni pontján helyezkednének el. Mindkét vallási képzet érthető a másik nélkül, de ugyanakkor bizonyos értelemben ki is egészítik egymást. Hiba volna azonban azt gondolni, hogy nem léteztek olyan időszakok, amikor a két képzet párhuzamosan élt egymás mellett. A feliraton látható kéz kérdése a palesztinai ikonográfia egyik legmakacsabb problémájának számít. A kéz és a felirat sehol sem zavarják egymást, nem fedi el egyik a másikat, így bizonyos, hogy a kéz lenyomata és a felirat egy időben készült el.18 Az ábra funkcióját azonban roppant nehéz meghatározni. A lenyomat alapján eldönthetetlen, hogy egy kézfejet, vagy pedig egy tenyeret látunk. Ám ennél is nehezebb megmondani, miért néznek lefelé az ujjak. Ez a körülmény valószínűvé teszi, hogy nem imára emelt kézről van szó. A kutatók nagy többsége (Hadley19, Keel20, Schroer21, Stolz22) apotropaikus funkciót sejt a kéz felrajzolása mögött. Tekintve, hogy sírfelirattal van dolgunk, ez az értelmezés helytállónak tűnik. H.-P. Müller az apotropaikus funkció mellett azt sem tartja kizártnak, hogy a kéz mintegy YHWH áldását szimbolizálja.23 S. Mittmann ószövetségi párhuzamokból kiindulva megjegyzi, hogy a kéz (y wd)- szó a halott egyfajta bemutatkozásaként értelmezendő, amelynek célja, hogy az illető emléket állítson saját nevének.24 Végezetül meg kell említenünk W. Shea igen kevéssé valószínű megoldását is. Szerinte a sírba temetett Uriyahu ugyanitt nyughelyei talált, egyiptomi szolgájának kézlenyomatát láthatjuk a felirat mellett.25 E tézist két súlyos ellenérv teszi gyakorlatilag teljesen elhibázottá. Egyfelől Shea olvasta, amelyben az „ellenség” helyett „egyiptomit olvas” paleográfiailag tarthatatlan. Másfelől az ilyen típusú, a szó szoros értelmében vett kézjegy mindeddig párhuzamok nélküli a héber epigráfiában. Mindent összevetve, bármilyen kínos is, el kell ismernünk: a feliraton szereplő kéz problémájáról ugyan igen sokat írtak a szöveg megtalálása óta, de a tökéletes megoldástól még messze vagyunk. Az apotropaikus funkció feltételezése a legjobb megoldás valamennyi közül, de cáfolhatatlan bizonyítékok egyelőre itt sem állnak rendelkezésünkre. YHWH különféle alakjainak a kérdése meglepőbb, de ugyanakkor talán könnyebben átlátható, mint a két előző probléma. A pythos-feliratokon a helyzet nyelvi szempontból egyértelmű. A smrwn-szó az 1. pythos feliratának második sorában azért okoz némi fejtörést. Elvileg lehetséges volna a smr - ige valamilyen alakjára gondolnunk26, de a kifejezéssel párhuzamban álló másik hely témani 18 Ugyanígy: Handbuch, 1992. 206. p. 19 Hadley, J.: The Khirbet El-Qőm Inscription, Vetas Testamentum 37. 1987. 5-62. p., küln.: 62. p, 105. jegyz. 20 Keel, Othmar - Uehlinger, Christoph: Göttinnen, Götter, Göttersymbole, Quaestiones Disputatae 134, Freiburg-Basel-Wien, 1993. (továbbiakban: Keel-Uehlinger, 1993.) 270. p. 21 Schroer, Silvia: Zur Deutung der Hand unter der Grabinschrift von Chirbet el-Qőm, Ugarit Forschungen 15. 1983. 191-199. p., küln. 192., 198-199. p. 22 Stolz, F. ln: Keel, O. (hrsg.): Monotheismus im Alten Israel und seiner Umwelt, Biblische Beiträge 14. Fribourg, 1988. 172-173. p. 23 Müller, 1992. 151. p. 24 Mittmann, Siegfried: Die Grabinschrift des Sängers Uriahu, Zeitschrift des Deutschen Palästina-Vereins 97. 1981. 139-152. p., küln. 151. p. A bibliai párhuzam (2Sám 18,18 - Absalom „pro memoria” sztéléje) csakugyan figyelemre méltó. 25 Shea, William: The Khirbet el-Qom tomb inscription again, Vetas Testamentum 40, 1990. 110-116. p., küln. 113. p.
