Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)

2002 / 2. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete és tartományi igazgatása a keresztény közösségek megszilárdulása idején (történeti vázlat) II.

Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete...

19

815a: pleonexia kaiphiloneikia tón proton. Ez utóbbiakhoz vö. C.P. Jones, Plutarch and Rome, Oxford 1971, llOskk; küln. 111-121; továbbá R. MacMullen, Roman Social Relations. New Haven - London 1974, 57skk.

51 Ho archiereus lés Asias [tén hierosynén tén koinén tés Asias] vagy archiereus lu koinu lés Asias: vö. Aristeid. or. L,101 és 104 [hier.log. IV.101 ;104.] - K. Más - de értelmében nem bizonyíthatóan azonos (!) - megnevezéssel: archiereus Asias (talán a m. asiarchés): 1. pl. Aristeid. or. L,53 - K.). - Aelius Aristeidést Smyrna polgárai ajánlották a tartománygy ülésnek (Kr. u. 147-ben) erre a tisztségre. A rhétor azonban kitért a várható (ám egyben megannyi kötelezettséggel is járó) megtiszteltetés elől: or. L.101 - K. (Az archiereus - ti. tón Sebastón -, vagy más címzéssel, ill. kifejezéssel: az asiarchés [tés] Asias azonosságának lehetőségéhez I. a következő, a II/52.sz. jegyzetet.)

52 Ez utóbbiakhoz (a tisztség pontos mibenlétének meghatározásával kapcsolatos - megnyugtató módon talán ma sem megoldott - probléma vázolásával, ill. annak bevezetéseképpen) 1. RE 11,2 (1896). I564.has. 33skk. Az újabb irodalom összegzésével 1. még J. Deininger, Die Provinziallandtage der römischen Kaiserzeit bis zum Ende des dritten Jahrhunderts n. Chr.. Vestigia 6 (München-Berlin 1965), 37skk; 41-50; M. Rossner; Asiarchen und Archiereis Asias. Studii Clasice XVI (1974),101-142; küln. 102-107. és néhány újabb szempont felvetésével C.A. Behr, ANRW 11 34,2 (1994),1213sk. Említés történik róluk Strabónnál: XIV- 649: asiarchai. és ugyancsak többes számban A: Apostolok cselekedetei -ben is: 19.31. Egyesek, akoinonhoz kapcsolódó ünnepi játékokon, csak néhány napig viselték tisztségüket, ami tovább nehezíti a pontos értelmezést. Bár bizonyos valószínűsége van annak, hogy a kétféleképpen jelölt tisztség azonos (egy elgondolkodtató példa a fentebb már hivatkozott aristeidési or. L.53., ill. L.101:104. kétségtelenül figyelemre méltó párhuzama), én-mint azt az ún. főszövegben is jeleztem - nem osztom ezt az elképzelést.

53 Vö. még Tac. ann. XV 20.1. és CIL XIII,3162.

54 Asia Minor a Kr. e. első század kezdetétől kimutathatóan szerveződő (OGIS 438 = 1GRR IV,188; vö. Cic. pro Flacc. 23; 55-56.), majd végleges szervezeti formáját a triumvir Antonius korára elérő (1. C.G. Brandts, Hermes 32 /1897/, 509skk.) évenkénti tartománygyülései: commune vagy koinon Asias. A nyugati birodalomfél latin igazgatási nyelvű tartományaiban szokásos megnevezéssel concilium provinciae: OCD3 (1996), 375; s.v. concilium. A téma átfogó feldolgozását adja J. Deininger, Die Provinziallandtage der römischen Kaiserzeit, Vestigia 6 (München-Berlin 1965), küln. 36-83; vö. Magie, Roman Rule in Asia Min. 1,448- 452 (kiegészítve a második kötet vonatkozó jegyzeteivel: 1293-1301.). A téma szélesebb összefüggéseihez 1. még F. Millar, The Emperor in the Roman World (31 BC - AD 337), Ithaca /Cornell University Press, New York 19922 (1977: London). 385-394 (Or. VIl.4§: Provincia! Leauges and Councils) és S.R.F. Price, Rituals and Power. The Roman Imperial Cult in Asia Minor, Cambridge 1984. - [1] Asia provincia és a bithy niai tartományrész lakói Kr. e. 29-ben nyertek jogot a császárkultusz céljait (is) szolgáló - az Asia ban korábban is meglevő - koinon intézményesítésére: Cass. Dio, L1 20,7; vö. G.W. Bowersock, Augustus and the Greek World, Oxford 1965, 112skk; küln. 115. Ezek színtere Asiaban rendszerint a kiemelt jelentőséggel bíró Pergamon volt (1. pl. SIG3 1065; lin. 5: hypo tu koinu tés Asias en Pergamói; vö. Aristeid. or. XX111.13: Kr. u. 167.), míg Bithyniaban - általában véve - a hasonlóképpen nagy múlttal rendelkező tartományi székhely, Nikomédeia. A tartománygy ülések aktuális színhelyének kijelölése nem egyszer a tartományon belüli (nagy)városok pillanatnyi erőviszonyainak függvénye volt. így Asia provincia más, ugyancsak metropolis címmel felruházott, és a kultusztemplom építésének jogát elnyert (neókoros) közösségeiben, Ephesosban, Smyrnaban, vagy a Lykos melletti Laodikeiaban (stb.) is gyakorta tartottak tartományi gyűléseket. Az OGIS 490-es sorszámot viselő felirat tanúsága szerint lónia tradicionális központja, az ősi Milétos (1. a II/130.SZ. jegyzetet) is a koinon Asias színhelye volt. [2] A koinon lényegében valamennyi, a tartománygy ülésnek éppen helyet adó nagyvárosban hasonló módon ment végbe, majd később tényleges conciliummá válva, hasonló módon ülésezett. Felszentelésének évfordulóján. Augustus és Róma ottani templomában gyűltek egybe a tartomány városainak és törzsi közösségeinek (civitas) küldöttei, hogy a szentély előtt, a divus Augustus és dea Roma oltáránál ünnepélyes áldozatbemutatással fejezzék ki a római hatalom iránti lojalitásukat. Hasonló célt szolgáltak az áldozati aktushoz szorosan kapcsolódó díszes felvonulások, ünnepi játékok és nyilvános felolvasások stb. is: vö. J. Deininger, Die Provinziallandtage der römischen Kaiserzeit von Augustus bis zum Ende des 3. Jahrhunderts n. Chr., Vestigia 6, München 1965, 158skk. és újabban, rövid összegzésben, S. Mitchell, Festivals, Games and Civic Life in Roman