Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 2. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete és tartományi igazgatása a keresztény közösségek megszilárdulása idején (történeti vázlat) II.
14 Egyháztörténeti Szemle 1II/2 (2002) (München 1988), bevezetés: a felirat közlése: vö. még küln. 77skk.. ill. 15lskk. és 183skk (rec. S. Mitchell, JRS LXXX /1990/, 183skk ). A számos effajta játék az aristeidési or. XXVI,77- ben, valamint az or. XXXIV.23-ban emlitett „koszorús játékok” (agónes stephanitai) sorába tartozott. A városi közigazgatás helyi sajátosságaira [2.§] is kitér D. Nörr, „Imperium u. Polis” (1966), 12skk; 34skk. Az egymásra épülő tisztségek megnevezéséről, ill. hierarchiájáról- együttes felsorolásban - leginkább a kelet-bithyniai Prusias ad Hypium felirataiból értesülhetünk: IGRR 111,64-65; 68. [= W. Ameling. Die Inschriften von Prusias ad Hypium /IK 27/. Bonn 1985; Nr. 2; 10; 1], ill. kevésbé szabályos felsorolásban I. még uo. 60-63; 67 [add. et corr. in: IGRR 111,1418] és 69. [= 1K 27: Nr. 9; 49; 12; 47, ill. 3. és 17.]. Ezek felfelé növekvő sorrendben: a grammateus (‘jegyző’: vö. Acta App. 19,35.); az ekdikos (kb. .ügyvéd és közvádló’); a már emlitett agoranomos (‘piacfelügyelő’ és egyben "a közcélú gabonafelvásárlás felügyeletével megbízott városi tisztségviselő'), valamint a prótos archón. Jelentős tisztség viselőinek számítottak a várost megillető adók. illetékek és egyéb jövedelmek behajtásával, mindenekelőtt pedig a városi költségvetés ellenőrzésével megbízott tamiai, ű\.a: argyrotamiai is A hierarchia csúcsán a timétés (= censor; vö. C1L 111,6980: duoviri quinquennales; Sinópé) állt. A római Kis-Ázsiában tipikusnak mondható főbb városi tisztségviselők és az általuk betöltött tisztség rövid áttekintését adja még A.D. Macro, ANRW 11 7,2 (1980), 677-680skk; valamint S. Mitchell, „Anatolia” l,88sk. és passim (további hivatkozásokkal). A választáson alapuló helyi magistraturák általában egy évig tartottak. Néhány közösségben. így például a szilárd demokratikus hagyományokkal biró Rhodoson hat hónapig. Más tisztségek, igy például a már említett agoranomosé. vagy az atlétikai versenyek rendezésével is megbízott gymnasiarchosé - különösen az utóbbi esetében a tisztet betöltő személyek jelentős anyagi megterhelése miatt — ennél rövidebb időre, fél évre, olykor csak három-négy hónapra szóltak (mindkettőhöz 1. pl. OG1S 485: a Maiandros melletti Magnésia). Amennyiben valaki versenyjáték (agán) alapítását támogatta (hasonlóképpen, mint az észak-lykiai Oinoandából ismert C. lulius Demosthenes), vagy maga alapított ilyet, az agónothetés tiszte élethosszig szóló, esetenként pedig átörökithetö is lehetett - a közösség hálájának és megbecsülésének együttes jeleként. Tiszte örökös (eis panta ton aióna) voltát akár ki is köthette az újonnan alapított agónt nagyobbrészt szponzoráló, de még inkább az új versenyjáték költségeit teljes egészében viselő személy: Dig. L 12,10; vö. IGRR 111,360 (Sagalassos) és IGRR 111,489 (Oinoanda). Az effajta adományok és tisztségek jelentős mértékben hozzájárultak a municipalis ordo a városon belüli pozícióinak megőrzéséhez, majd - fentebb már emített - átörökítéséhez is. Áttételesen a hűié tagjainak a nyugati birodalomfél városi tanácsainál jóval nagyobb száma is ebbe az irányba hatott. Míg az Imperium Romanum központi területén, az egykor Héródés Attikostól is segélyezett (Philostrat. vit. soph. 11,1 - 551§.) dél-itáliai Canusiumban kereken száz fő volt a helyi ordo létszáma (ClL IX.338: Kr. u. 223 körül; vö. H. Mouritsen. The Album from Canusium and the town councils of Roman Italy, Chiron 28 /1998/, 229skk.), addig a példának vett észak-lykiai Oinoandában - Nyugat-Kis-Ázsiában, ili. a Keleten korántsem szokatlan módon- ugyancsak kereken ötszáz tagból állt a városi tanács; IGRR 111,492. 15 Az adóbehajtást ellenőrző dekaprótoi, ill. az adók beszedésének tényleges munkáját végző exactores. További részletekkel 1. ehhez a 11/97. sz. jegyzetet 16 Egy császári Ubertus például szülővárosára, a phrygiai Nakoleiara (Phrygia Epiktétos) vég- rendeletileg200000 sestertiust hagyott: C1L 111,6998. Ez meglehetősen nagy. a Hadrianus kori értéken számolva is jelentős összeg (a lovagi census fele), bár az adományozó kijelenti, hogy szerény vagyonából csak ennyit adhatott. 17 L. pl. McCrum - Woodhead (1961), pl47sk. No. 500 [Kr. u. 85; a phrygiai Acmonia]. Egy további példával 1. még fentebb a 11/11. sz. jegyzet l.§-át. 18 Ilyen illetmény volt például a városi követségekben való részvételért járó költségtérítés, a 11/43.SZ. jegyzetben említésre kerülöephodia. ill. viaticum. 19 Néhány jellemző példával 1. még a 11/38-43. és a Il/45-48.sz. jegyzeteket. 20 A közpénzek vélhetően korrupt és hűtlen kezelésének, ill. jobbik esetben a túlköltekezésnek egy ismertebb példája: Plin. epist. X, 81-82 (vö. még X 37,1. és 39.). Utóbbi meglehetősen gyakori volt. A tartomány, ill. aszükebb régió más városaival versengő, s így a közösség pénzét monumentális középületek építésébe ölő helyi curia effajta tevékenysége - majd ennek vonzataként financiális nehézségei, és nem ritkán: teljes pénzügyi összeomlása- persze óhatalanul kikényszerítette a császári kormányzat, ill. a helytartó beavatkozását (vö. Dig. L 10,7; Antoninus Pius a városok szükségtelennek ítélt építkezési tevékenységét korlátozó rendelete). A város pénzügyeinek rendbetételére ezért is jelennek meg az egyes közösségeknél a curatorok. Ennek