Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete és tartományi igazgatása a keresztény közösségek megszilárdulása idején (történeti vázlat) I.
Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete... 17 A tartomány élén álló proconsul egyik legfontosabb feladatának a jogszolgáltatás számított, amelyet évekénti körutazása219 keretében, a „jogszolgáltató kerületek” (conventus; Acta App. 19,38: agoraioi)220 székhelyein gyakorolt. Augustus idejében kilenc conventus volt: a Lykos melletti Laodikeia, Synnada, Apameia, Alabanda, Sardeis, Smyrna, Ephesos, Adramytteion és Pergamon központokkal (vö. Plin. Nat.hist. V,105skk.)221. Mivel ezek túlságosan nagynak, a tartományi igazgatás szempontjából pedig kevéssé hatékonynak bizonyultak, később újabb conventusokat alakítottak ki (többek között Kyzikos, Milétos, Halikarnassos székhelyekkel). Számuk a Kr. u. második századra tizennégyre emelkedett.222 Gyakorta itt, egy-egy conventus-székhelyen, a helytartó jogszolgáltató tevékenysége keretében ment végbe a kereszténységgel vádoltak pere: kihallgatásuk, majd elítélésük is.223 Bizonyos szerepet játszottak még a helyi igazgatásban a később említésre kerülő évenkénti tartománygyűlések (koinon Asias = commune Asiae), valamint a császárkultusz regionális központjainak számító kultusztemplommal bíró városok (neóko- iiái: 1. pl. C1G 3148 = IGRR IV,1431 = IK 24,1 /1987/, Nr. 697; ppl92-197.) kultikus ünnepei224 Mint általában véve az Imperiumon belüli Keleten, a helyi igazgatásban használt nyelv Asia provinciában is a görög volt. A késő köztársaság korától, illetve az augustusi principatus kezdeteitől, majd még inkább a Claudius által létrehozott scrinium-szervezet (közelebbbről az ab epistulis hivatalának225) megszilárdulásától fogva, általában véve görögül készítették, vagy görögre fordították a keleti provinciák autonóm közösségeire vonatkozó hivatalos iratokat; mindenkor territoriális alapon, függetlenül az ott élő lakosság anyanyelvétől.226 Más, görög nyelvű tartományok gyakorlatához hasonlóan, Asia provinciában is rendszeresen görögül publikálták az itteni koinonhoz intézett császári leiratokat (rescripturnákat).227 Az egyház és gyülekezeteinek nyelve az Égei-tenger mentén és a partmenti régiókban kezdettől fogva a görög volt. A partoktól távolabb, a hegyvidéki területeken még élő helyi nyelvek (a mys, a lyd, a phryg vagy a kariai) mind jelentéktelenebb szerepet játszottak a provincián belüli egyházszervezet kiépülése során. A békés és virágzó tartomány igazgatása nem állította komolyabb nehézségek elé a római hatóságokat. Az önkormányzatú városok sorából, és a városi területek közel összefügő láncolatából álló tartomány képes volt önnön rendjének fenntartására. A tradicionális polis ebben még mindig hatékonynak bizonyult. Nyugat-Kis-Ázsia partmelléki területeit, valamint a központi fennsíkig nyúló folyóvölgyeket szinte teljesen behálózta a városi szervezet. Az urbanizációtól nem, vagy csak kevéssé érintett néhány hegyi régiót pedig helyi eszközökkel is sikerrel pacifikálták. Ha egyes távol eső vidékeken időről időre meg is jelentek kisebb rablóbandák, ez csak helyi érvényt fenyegetést jelentett. A Kr. u. I-II. századi Asia provincia területén így néhány rend- fenntartó egységen kívül, illetve legfeljebb egy - cohors erejű - hadrendi alakulat kivételével, sohasem állomásozott jelentősebb katonai erő (vö. Aristeid. or. XXVI,64. és küln. 67.).228 A városok jogállása Asia provincia területén - formálisan, a nagy múltú görög városi kultúra igényeinek megfelelően - „szabad” és „önálló” (vö. Polyb. XVIII 46,5: eleutheria kai autonómia), ténylegesen - a római hatalmi politika gyakorlata szerint - azonban eltérő jogállású városok sokasága található.229 Sok a tartományi kormányzat közvetlen beavatkozásától mentesülő „szabad város” (civitates liberae), de csak kevés olyan akad, amelyet nem terhelnek szolgál
