Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KALÁSZATOK - Fazekas Csaba: A balkányi jobbágy házassága, a geszterédi plébános szitkozódása és az egyházpolitika 1841-ben
Kalászatok 157 Alábbi forrásközlés3 egy Szabolcs megyei, református vőlegényből illetve katolikus menyasszonyából álló jegyespár viszontagságaiba ad bepillantást, akiknek házassági áldását nemcsak megtagadta Geszteréd község plébánosa, hanem még „túl is lőtt” a célon, és nagyon határozottan fogalmazta meg a friggyel kapcsolatos ellenérzéseit. Az esketés előtti huzavona, a szűkszavú és lealacsonyító szertartás, valamint a plébános átkozódása azonban ilyen politikai körülmények között nem maradhatott meg a fiatal jobbágy és felesége, valamint hozzátartozóik saját tragédiájának: a számukra kellemetlen procedúra megalázó volt a násznép, valamint a vegyes lakosságú nagykállói járás községeinek lakói részére is. Továbbá Tímár János panasza találkozott az ellenzék egyházpolitikáját felkaroló vármegye törekvéseivel is, mely az egyháziak politikai szerepvállalását, hatalmát nemcsak országos, hanem helyi szinten is visszaszorítani kívánta. Geszteréd község ráadásul egy felekezetileg nagyon is tagolt vidéken volt található.4 Magán Geszteréden a lakosság mintegy kétharmada volt (római vagy görög) katolikus, míg a sokkal népesebb Balkányon a reformátusok képviseltek ugyanilyen arányt. Bökönyben és Hugyajon a görög katolikusok alkották a túlnyomó többséget, míg Szakoly népessége kiegyensúlyozottnak mondható a két felekezet között. (A járás központja, Nagykálló mintegy 5700 fős lakosságának 60%-át adták a reformátusok, a római és görög katolikusok együtt alig 25%-ot tettek ki, a fennmaradó 15%-ot izraeliták alkották.) Nem csoda, hogy a felekezeti villongások élesen vetődtek fel a térségben. Érdemes még megjegyezni, hogy 1841-ben Geszteréd 52 éves, 1812-ben felszentelt plébánosa, Homonnay András egyben a nagykállói alesperesi tisztet is ellátta.5 A balkányi jobbágy beadványa (Id. 1. sz. dokumentum) nem egyszerűen a plébános eljárását a hatóság előtt szóvá tevő panasz, sokkal inkább tekinthető egy magánéletében súlyosan megbántott, vallásos ember lírai vallomásának. Leveléből kicsendül a kritika a névleges kereszténységet nemcsak eltűrő, hanem kifejezetten szorgalmazó egyházzal szemben, mely készséggel részesíti szolgáltatásaiban az erkölcseiben, vallásosságában ugyan kifogásolható, ám az egyház hatalmát elismerő embereket, ugyanakkor megtagadja mindezt másoktól. A panasz nyomán vett tanúvallomások (ld. 2. 3 Az 1-3. sz. dokumentumok lelőhelye: Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL.) A 45. (= Kancelláriai levéltár. Acta Praesidialia) 1841. 406. sz.; 4. sz. dokumentum: Egri Főegyházmegyei Levéltár, Archivum Novum. 2621. rakt. sz. (= Matrimonia mixta, 1804-1855.) szám nélk. 4 Geszteréd és a plébániájához tartozó fília-községek felekezeti megoszlása 1841-ben (%): N róm. kát. gör. kát. ref. ev. izr. Geszteréd 1116 41,5 21,33 15,77 19,27 2,15 Fíliák Balkány 3067 7,76 7,499 64,85 0,652 19,2 Bököny 2397 4,84 90,95 1.585 0,459 2,17 Hugyaj 1128 9,57 71,45 1,241 15,6 2,13 Szakoly 1160 4,48 46,55 46,38 0,345 2,24 Forrás: Schematismus venerabilis cleri archi-dioecesis Agriensis, ad annum Jesu Christi 1841. Agriae, 1841. (továbbiakban: Sehern. Agriensis, 1841.) 130-131. p. Geszteréd plébániája egyébként középkori eredetű volt, majd elpusztult, 1818-ban - Újfehértóról leválasztva, a fent említett 4 flliával együtt - szervezték újjá az egri főegyházmegyéhez tartozó szabolcsi esperesség nagykállói alesperességében. Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Bp., 1985. 444. p.; az egykorú felekezeti statisztikákra: Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik. Pesten, 1851. (reprint: 1984.) I. köt. 79., II. köt. 46., 167-168. p.; Mizser Lajos: A nagykállói járás Pesty Frigyes kéziratos helynévtárában, 1864. Nagykálló, é n. [1994.] (Nagykállói helytörténeti füzetek, 7.) 5 Schem. Agriensis, 1841. 129-131., 215. p.
