Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)

2002 / 1. szám - DOKUMENTUM - ISMERTETÉS - Katona Csaba: Ebenhöch Ferenc kanonok személyes iratai - egy pillantás a Győri Egyházmegyei Levéltár iratanyagára

146

Egyháztörténeti Szemle III/l (2002)

miségéhez tartoztak: éppúgy köztük van a pannonhalmi főapát, Kruesz Krizosztom és a győri bencés gimnázium igazgatója, Vaszary Kolos (később szintén pannonhalmi főapát - ezt Ebenhöch sem mulasztotta el megjegyezni), mint pl. az orosházi plébános, Lehóczky József vagy Möller Ede brassói apát. A többiek között akad ügyvéd, nyugalmazott tábornok, rendőrkapitány, állatorvos és ötvös.

E kapcsolatok eredete némely esetben ugyancsak kiderül, de legalábbis gyanítható a feljegyzés alapján. A Nemzeti Múzeum országos hírű munkatársát, Dr. Hampel József „múzeumőrt” pl. nyilván múzeológusi gyűjtőszenvedélyének, illetve a Nemzeti Múzeum javára tett tárgyi adományainak köszönhetően ismerhette meg jobban a kanonok. De a közös szenvedélyre mint összekötő kapocsra utal az is, hogy Moson vánnegye kitűnő történetkutatója, Ivánfi Ede óvári piarista tanár esetében Ebenhöch fontosnak tartotta megemlíteni: „régészeti barátom”.

Jelentősek a rokoni szálak. Erhardt Viktor óvári plébános pl. Ebenhöch unokaöcs- cse (újabb jele a pontosságnak: a kanonok feljegyezte, hogy nem a Moson megyei Óvárról, hanem a Nógrád megyei, Balassagyarmat mellettiről van szó), Ebenhöch Antal budapesti állami rendőrkapitány pedig szintén unokaöccs. Nem derül ki a a feljegyzésből, de máshonnan ismert, hogy Iséhn Vilmos soproni gyógyszerész is Ebenhöch rokonságához tartozott. A gratulálok között található a kanonok négy lánytestvérének egyike is.

Lényegesnek bizonyultak Ebenhöch életében a tartós ifjúkori iskolai ismeretségek, barátságok. Összesen hat főről jegyezte fel, hogy iskolatársa volt. Ezek közül talán a legérdekesebb Deutsch Lipót „szemita orvos” neve, aki helyett fia, Decsényi Artúr fejezte ki jókívánságait. Szorosabb, nemzedékeken átívelő kapcsolatok létére, illetve az apától már függetlenné vált és a nyilván „örökölt” ismeretséget gondosan ápoló szuverén egyéniségű fiúra utal, hogy idősebb és ifjabb Martonfalvay Elek külön-külön jelezték elismerésüket. Végül a korszak mentalitás-történetének egy érdekes adaléka érdemel említést: Ebenhöch és Lehóczky József orosházi plébános egy 1874. évi karlsbadi fürdőlátogatáson szövődött barátság.

Ebenhöch kapcsolatainak térbeli szóródása is felmérhető. 28 gratuláló lakhelyét ismerjük: ez összesen 22 helységet takar. Győri illetőségűek hárman írtak neki kinevezése alkalmából, de ismételten hangsúlyozni kell, hogy ő is győri lévén, legtöbb helyi ismerőse nyilván szóban gyakorolta az ilyenkor esedékes udvariassági gesztust. Akad három budapesti gratuláló is, közülük Ebenhöch Antal rendőrkapitány rokon, Kárffy Titus miniszteri tanácsos ifjúkori barát, míg Dr. Hampel József — mint már utaltunk rá - nyilván a régészet és gyűjtőszenvedély okán kötődött Ebenhöch-höz. Ketten írtak Sopronból, akik közül Jéhn Vilmos gyógyszerész ugyancsak a rokonsághoz tartozott. Szintén ketten keresték fel írásbeli jókívánságaikkal Nagyváradról is az újsütetű tom- aji apátot, de egyikük esetében nyilvánvalóak a közös győri gyökerek: Römer Flóris kötődését a városhoz aligha szükséges külön hangsúlyozni.

A többi 18 településről egy-egy fő gratulált Ebenhöch-nek. A legtöbb helyről a helyi apát-plébános vagy plébános írt, e települések többsége Győr közelebbi vagy távolabbi környékén feküdt: pl. Kismarton, Komárom, Győrszemere, Rajka, Óvár, de esetenként messzebb fekvő helységek, mint pl. Tiszaörs plébánosa is tollat ragadott. A Heves megyében töltött időszakból fakadhatott a kapcsolat Párvy Sándorral, az egri érsekség titkárával, míg Lehóczky Józsefet, az orosházi plébánost, mint fentebb már esett róla szó, egy karlsbadi fürdőzés alkalmával ismerte meg Ebenhöch. Jelentős súlyt képviseltek még ismeretségi körében az erdélyi és partiumi egyházi kapcsolatok: Brassó, Marosvásárhely, Beszterce, Nagyvárad.