Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Latorcai Csaba: Katolikus főpapok munkája az országgyűlés felsőházában 1927-től a Bethlen-kormány bukásáig
Latorcai Csaba: Katolikus főpapok munkája... 115 az eddigi belügyminiszteri rendelkezéseket gyűjti össze, mert tartalmaz új elemeket is. A törvényjavaslat részletes vitájában a 3.§-hoz Baán Jenő is felszólalt. Kérte, hogy a javaslatban tárgyalt adók esetében a pénzügyminiszter rendeletben csökkentse a meghatározott adóalapokat. Ezt Búd János pénzügyminiszter visszautasította. Mikes János a 71.§-hoz szólva- saját véleményének hangot adva-az egyházi autonómia korlátozása ellen beszélt. A javaslat ugyanis maximálta, hogy az autonóm egyházak milyen maximális mértékben vethetnek ki adót. Az utána szót kapó Kolossváry Mihály a javaslatnak az oktatásra vonatkozó káros hatását emelte ki. Véleménye szerint az adókivetés mértékének maximálásával számos iskola fenntartása válik nehézzé. A pénzügyminiszter válaszában elmondta, hogy a javaslaton változtatni nem kíván, mert a kormány célja az, hogy csökkentsék az adózók túlzott terheit. Úgy véli, hogy a javaslat nem veszélyezteti sem az egyházi autonómiát, sem az iskolák fenntartását.27 Igaz Béla a 7. ülésen is felszólalt. A belvízi hajók lajstromozásáról és az azokra vonatkozó egyes jogviszonyokról szóló törvényjavaslat általános és részletes vitájának egyetlen felszólalójaként örömét és egyetértését fejezte ki a kormány azon döntésén, hogy fejleszti a legolcsóbb szállítási mód, a hajózás belvízi ágát.28 Az 1927. május 27-én tartott 8. ülésen jelentette be Wlassics Gyula elnök Prohászka Ottokár április 8-án bekövetkezett halálát. Ugyanezen az ülésen rágalmazás és becsületsértés gyanúja miatt felfüggesztették Mikes János mentelmi jogát.29 A polgári iskoláról szóló törvényjavaslat általános vitájában Szmrecsányi Lajos, Kolossváry Mihály és Báthy László, míg a részletes vitában Igaz Béla szólalt fel. Szmrecsányi Lajos üdvözölte ajavaslatot, és elismeréssel szólt arról, hogy annak céljaiban szerepel az áltudományok kiszűrése. Kolossváry Mihály nagyívű beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolák közül a polgári iskolákra vonatkozó szabályozást módosították legtöbbször. Bemutatta a különböző módosítások előnyét és hátrányát. Kiemelte, hogy a polgári iskola azon néprétegek gyermekeinek iskolája, akiknek más lehetőségük a továbbtanulásra nincs. Ezért nem ért egyet azzal, hogy a kormány számos, eddig bevált tanügyi koncepciót kivesz az új szabályozással a polgári iskolák kompetenciájából. Maga is fontosnak tartja a testnevelés oktatását. Álláspontja szerint a leányiskoláknál hangsúlyt kellene kapnia a háztartási munkákat oktató tárgyaknak is. Kérte a kormányt képviselő vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy vizsgálja meg, és módosítsa a polgári iskolák tanrendjét, és rendezze a polgári iskolákban tanító pedagógusok anyagi helyzetét. Báthy László aggodalmát fejezte ki, hogy egy iskolában 60-70 diákot tanít egy pedagógus, ami nem teszi lehetővé a gyermekek megismerését. Kolossváry Mihályhoz csatlakozva csak a javaslatban fogalt egyedi esetekben tudja elfogadni a koedukációt. Beszédében Svájcot hozza az ideális nevelési módszer megvalósítójaként. Az elhangzottakra válaszul Klebelsberg Kunó miniszter kijelentette, hogy folyamatosan növelik az oktatásra fordítható költségvetési összegeket. Ebből igyekeznek megoldani a nevelők anyagi helyzetének javítását. A részletes vitában Igaz Béla a 8. §-hoz szólt hozzá. Sokallja azt a 22 órát, melyben - a javaslat szerint — a tanároknak egy héten a gyerekekkel foglalkozniuk kell. Véleménye szerint ez az idő nem teszi lehetővé az órákra való tisz27 Felsőházi Napló, I. 35-63. p. A javaslat 1927/5. tc.-ként került kihirdetésre. 28 Felsőházi Napló, I. 92-93. p. A javaslat 1927/9. tc.-ként került kihirdetésre. 29 Felsőházi Irományok, 1927-1932.1. 331. p. Mikes püspök Migazzi Istvánnal került összetűzésbe, és olyan kijelentéseket tett Migazzinak írott levelében, ami miatt Migazzi rágalmazással és becsületsértéssel vádolva feljelentette.
