Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)

2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete és tartományi igazgatása a keresztény közösségek megszilárdulása idején (történeti vázlat) I.

10

Egyháztörténeti Szemle III/l (2002)

Polis és Imperium.112 A császár, a tartományok, a városok az aristeidési „Róma-beszéd” tükrében

A Birodalomszerte tapasztalható jólét részbeni alapja és egyik legszembetűnőbb jele Bithyniaban, de még inkább az „ötszáz várost”113 magában foglaló Asia provinciában is a mediterrán civilizációkra jellemző városi életforma. Az egyes városi közösségeken belül zajló kulturális élet meglehetősen egyformának látszik. Sőt, mint azt gyakorta leszögezték, már-már uniformizáltnak mondható.114 „Mindenütt testgyakorlóhelyek, forráskutak, oszlopos előcsarnokok, templomok, műhelyek, iskolák sokasága található” - így fogalmazza meg ezt az Imperiumon belüli Kelet görög polisainak virágzó városi életéről szólva115 a meglehetősen sokat utazó Aelius Aristeidés (or. XXVI,97.)116.

Város várost ér — jelenti ki a Rómát és annak hatalmát magasztaló görög rhétor (vö. 93-94.) méghozzá korábban sohasem tapasztalt sokaságban és sűrűségben (93.). Hosszan és látható kedvvel fejtegeti ezt a gondolatot a városok úrnőjéhez (vö. 9.), Rómához intézett beszédében Aelius Aristeidés. Aristeidés szemében ez a minden korábbi államalakulatot felülmúló Római Birodalom117 egyik legfőbb jellemzője (92-93.). A szónok ábrázolásában a római világbirodalom sivatagokon és vad hegyeken (100.) át vezető utakkal (101.) egybekapcsolt városok sűrű szövedéke ként (93sk; 97-99.) jelenítődött meg beszéde hallgatói előtt.118

Az Imperium Romanum területén emelkedő mintegy kétezer kisebb-nagyobb város a Kr. u. második század (a vidéki területeket nem, vagy csak kevéssé érintő) páratlan gazdasági virágzásának igazi haszonélvezője (vö. or. XXVI,93-99.).

Távoli vidékkel (a Parthus birodalommal és a Boldog Arábiával, sőt a messzi Indiával és Kínával: 12.) folytatott intenzív kereskedelem jellemzi a kort,119 a Földközi-tenger partjai mentén pedig a minden addigit felülmúlóan élénk hajóforgalom (11-13.). A Birodalmon belüli Kelet görög és a görög kultúra részeseivé lett városi polgárai mindezt a császárság által teremtett tartós békének (69-71a; vö. Dión Chrys., or. XXXII,71skk; XXXVIII,lOskk; XL,35skk; XLVIII,15; Paus. VIII,43; BMC, Emp. III; p85. no. 400. stb.) köszönhették. Ezért utazhatott a phrygiai Hierapolisból való kereskedő, Flavius Zeuxis hetvenkét alkalommal, a Malea-fok érintésével Itáliába - mint arról sírfeliratán maga megemlékezik (IGRR IV,841.), és ezért ‘hajózhatta be’ az ephesosi naukléros, Erastos ‘több ízben a tengert’ (SIG3 838.).120 Az Imperium egyes régióin belül hasonlóképpen élénk szárazföldi kereskedelem zajlik a biztonságossá vált, kiépített utakon (100-101.).121

A világ (10;28;81;85;101sk.) civilizált lett (101.). Sőt napról napra civilizáltabbá lesz - jelenti ki egy emberöltővel később, Marcus Aurelius halálát (Kr. u. 180) követően az Africaból (Africa Proconsularis) származó, „rómaisága” mellett kereszténnyé is lett (s mint keresztény hitelveiben a távoli Phrygia montanizmusát védelmező) Tertullianus, miután a Birodalom úrrá lett a Marcus uralkodásának második felét jellemző zűrzavaron (De anima 30.)122.

De mindez még a jövő. Az aristeidési „Róma-beszéd” elhangzásának idején (Kr.

u. 143) a Birodalom rendjének stabilitása még szinte példa nélkül való. Igazgatása pedig oly mértékű rendet és egyértelműséget mutat, akár a kosmos (vö. 89. és 103.).

Akár a szokásos szónoki túlzás lehetne ez. Ám a rhétor ezúttal aligha túloz. A hatalom legfelsőbb szintjén valóban korábban elképzelhetelen mértékű harmónia uralkodik. Nincsenek politikai alapon elrendelt kivégzések,123 a császár nem járja be (folytonos utazások közepette: 33.) birodalmát,124 s - az uralkodó állandó kísé- rőjeként - nincs olyasfajta kegyenc, mint Hadrianus fiúkedvese (erómenosa, majd erastése), a vitathatalan szépségű, ám annál kétesebb népszerűségű Antinoos.