Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nagy Károly Zsolt: Orbis Sensualium Pictus - A' Látható Világ lefestve. Joh. Amos Comenius művének s különböző kiadásainak összehasonlításából nyert néhány tanulság
Nagy Károly Zsolt: Orbis Sensualium Pictus - A Látható Világ lefestve 99 Ekképpen rakva vannak lakosival a négy éltető állatok, mellyek a világnak legnagyobb testei.” (1669.) „Az ég. Az ég (1) környiilkereng (forog), és kömyülveszi a földöt (2), amelly középben áll. A nap (3) akárhol légyen, szüntelenül fénlik, noha a fölyhők (4) őtet elveszik előlünk, és szerez sudárival (fínyivel 5) világosságot, a világosság napot. Ellenében vagyon a sötétség (6), onnénd az éj (éjszaka). Éjjel (éjszakán) fénlik a hold (7), és a csillagok (8) csillámlanak, ragyagnak. Estve vagyon az est-hajnal (9) (enyészeti homályos világosság), reggel az hajnal (10) és virrata.” Ez a szöveg 1669-ből való. A kép azonban 1806-ból. A szöveg és a kép mégis tökéletes összhangban van, főleg, ami a felső képet illeti, hiszen ez az egyik olyan képe a műnek, amely az első kiadástól az utolsóig változatlan. Már az 1708-as nürnbergi kiadásban is szerepel azonban a szöveg korrekciójában a geocentrikus világkép heliocentrikusra történő kiigazítása. Képi korrekció azonban csak később járul hozzá, akkor is úgy, hogy az eredeti képet megtartják, s egy újjal egészítik ki. Ez az alsó ábra, melynek számozása viszont tökéletes harmóniában van a régivel. Az új szöveg - most az 1798-as kiadásból idézve — így korrigál: „Az ég (1) úgy látszik, hogy forog, és kömyül veszi a középben álló földet (2): de valósággal a föld forog a nap körül.” Továbbiakban a szöveg lényegében — a virradat és az est megfogalmazását kivéve - megegyezik a korábbiakkal. Érdekes, hogy az 1669-es kiadásban még szó sincs heliocentrikus korrekcióról. Ennek egyetlen - bár kissé meglepő - magyarázata az, hogy Comenius a geocentrikus világkép híve volt. Teljesen egyértelmű, ahogy erről a Didactica magna XXIX. fejezetében a népiskola eszméjének kifejtése során a 6/XI. bekezdésben ír: „A kozmogó- nia (a világ keletkezésének tana) alaptételeit is tanulják meg, mégpedig azt, hogy az égbolt kerek, hogy a föld ennek közepén függ.. T48 Comenius állásfoglalása első látásra meglepő, ha azonban végiggondoljuk, hogy a Kopernikuszi Fordulat egészen Newtonig gyakorlatilag hipotetikus - talán már jobban értjük a dolgot49. Comenius ilyen horderejű kérdésekben nem kockáztat, s minthogy az általa nagyra tartott Melanchton is az arisztotelészi rendszer mellé állt, ő is inkább a kitaposott ösvényt választja. 48 Comenius: Oktatástan. 356. p. 49 „A kérdést, legalábbis világi részről, a kopernikuszi rendszer Newton-féle igazolása döntötte el. Ekkor bizonyosodott be, hogy Kopernikusznak és követőinek igaza volt. A rákövetkező két évszázad modern művelt nagyközönsége a legnagyobb tisztelettel adózott a tudomány melletti rendíthetetlen kiállásuknak.” Polányi Mihály: Tudomány és valóság. In: Polanyiana, 1998. 1-2. sz. [http://www.kfki.hu/~cheminfo/polanyi/9812/valosag.html-2002. március 14.] (12. ábra) Az ég, 1806
