Egyháztörténeti Szemle 3. (2002)
2002 / 1. szám - TANULMÁNY - Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Ázsia városi szervezete és tartományi igazgatása a keresztény közösségek megszilárdulása idején (történeti vázlat) I.
Szlávik Gábor: Nyugat-Kis-Azsia városi szervezete... 9 tói kísért, már önmagában véve is látványosságszámba menő - elegáns és szellemes rhétoraival), s mögötte a hagyományos paraszti vagy pásztori életét élő, gyakorta nyomorúságos hegyi Anatólia ... A római uralom másutt is megnyilvánuló nivelláló ereje itt csak kevéssé jelentkezett. Mégis, hogy az Aristeidéstől Róma-beszédében” különösképpen magasztalt Iónia valóban „a szépség úrnőjeként” jelenne meg (or. XXVI,95.), ezt túlzás lenne állítani. Városai stagnálnak, mint Kymé vagy Phókaia,98 vagy lassan hanyatlanak, miként Milétos. Smyrna és Ephesos mindeközben virágkorát élte: a két város Asia provincia kereskedelmi és kulturális központjává emelkedett." Néhány kisebb város relatív jólétéről, ill. privilégiumairól is vannak értesüléseink. Az Ephesoshoz közeli Samos szigetén például Antoninus Pius a „szabad város”100 jogával ruházta fel a kezdődő érmelésén a császárt alapítójaként feltüntető, jelentéktelen helyi közösséget- a korábban Ephesoshoz tartozó, majd a principatus kezdetére a samosiaktól csere útján megszerzett (Strab. XIV - 639.) - Neapolist.101 Ennél árnyaltabb képet azonban aligha alakíthatunk ki a tartomány egyik kiemelt regionális egységét képező Ióniáról (kulturális egységének egyik jeleként a térség tizenhárom városa más vidékekhez- így például a Halikarnassostól és Kostól Rhodosig, ill. a rhodosi Lindosig ívelő szigeteket és partmenti területeket magába foglaló dór hexapolishoz - hasonlóan, saját,közösségi gyűléssel’, koinonníú rendelkezett), bár Lydia és Karia mellett lónia a római Asia provincia egyik legjobban dokumentált területe. Dión Chrysostomos vagy Aelius Aristeidés beszédeinek hosszabb-rövidebb közlésein, vagy még inkább ezek elszórt utalásain túlmenő irodalmi forrásaink ugyanis meglehetősen szegényesek. A Strabón (XIV - 632-650.) és Pausanias (VII 2,1-4; 3,5-6,2; 10. stb.)102 leírásaira is támaszkodó régészeti feltárások,103 valamint a nagy számú felirat és érem alapján azonban némileg mégiscsak képet alkothatunk Iónia (s az azt körülvevő, tágabban vett térség) valós viszonyairól. Második rész: önkormányzatú városok a Birodalmon és a tartományokon belül. A városok belső viszonyai „Amikor valamilyen hivatalba lépsz, nem csupán Periklés megfontolásait kell figyelembe venned... »Vigyázz, Periklés, szabad embereken, görögök felett, Athén polgárain uralkodói« ; hanem így is kell szólnod magadban: »Te, aki hivatalt viselsz, magad is alattvaló vagy egy polisban, amelyetproconsulok, a Caesar helytartói irányítanak«." (Plut. praec. ger. reipubl. 17 — 813d-e) Közel egy időben azzal, mikor a Rómába készülő gnósztikus Markión atyja, a sinópéi püspök kiátkozásától sújtva elhagyta szülővárosát, a Kr. u. 143-as év tavaszán egy fiatal asiai rhétor érkezett Rómába, hogy elmondja a várost magasztaló híres beszédét (,eis Rhómén’; or. XXVI - ed. Keil) a császár és udvara egybegyűlt nagyságai előtt. Mysia szülötte és Smyrna polgára, Aelius Aristeidés104 mindazon pozitív tapasztalatok birtokában beszélt, amelyek őt, miként a többi tehetős provinciálist, csak a római hatalom elkötelezett támogatójává tehették. Beszéde ezért is válhatott a legjelentősebb irodalmi kifejeződésévé mindannak, amit a kortársak számára Hadrianus,105 majd Antoninus Pius uralma, az általuk teremtett „világ”,106 s benne az „aranykor” fogalma107 jelenthetett.108 A „jó császárok”109 uralkodásának a Mediterrán térség addig sohasem tapasztalt felvirágzását eredményező évei.110 Bizonyos joggal jelenthette ki tehát az uralkodó előtt szólva Aelius Aristeidés, hogy „a kezdetben mintegy betegeskedő világ immár erőre kapott” (or. XXVI,97 - ed. Keil.)111.
