Egyháztörténeti Szemle 2. (2001)
2001 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kiss Gergely: A somogyvári bencés apátság alapítása és francia kapcsolatai
Kiss Gergely: A somogyvári bencés apátság 53 pított monostorokat, így a felsorolásban a kronológia rendje nem játszhatott szerepet.37 Az anyakolostort kegyurai, Almodis toulouse-i grófnő és fia IV. Raimund Toulouse grófja 1066-ban átadták (traditio) Clunynek. Fenntartották azonban annak kiváltságos jogállását, miszerint a Szentszék tulajdona, annak oltalmában áll. Ennek kifejezése volt a Rómának, Saint-Gilles monostora által fizetett évi cenzus, amely továbbra is megmaradt.38 Az átadást követően a Cluny és Saint-Gilles közötti viszony több alkalommal is igen feszültté vált, 1076-tól 1162-ig hat alkalommal kerülnek szembe egymással. Első ízben 1076-ban VII. Gergely fosztotta meg tisztétől a saint-gilles-i apátot az engedelmesség megtagadásáért, egyúttal megvonta a monostortól az apátválasztás jogát is. 1098-ban II. Orbán intézett levelet Saint-Gilles monostorához részlegesen helyreállítva annak jogait. Ezt követően II. Paszkál pápa (1099— 1118) fenyegette meg az apátságot, majd II. Honorius pápa (1124— 1130) váltotta be ezeket Cluny birtokának rendelve a monostort 1124- ben. 1132-ben újabb beavatkozás történt, ekkor Cluny jogot kapott arra, hogy szükség esetén megreformálhassa a monostort, tiszteletteljes fogadásban részesüljön a vizitáció alkalmával, itt elnökölje kolostorbeli gyűlést, ítélkezzen a felkészültség hiányosságaiban. A monostor szabadon választhatta apátját Cluny-beliek közül, ha arra érdemeset nem találtak saját falaik között. Ezen felül teljes rendelkezéssel átengedte Cluny-nek egyik birtokát. Végül 1162-ben III. Sándor pápa (1159— 1181) vette ki Saint-Gilles-t Cluny fennhatósága alól.39 E konfliktusok hátterében az állt, hogy Cluny apátsága igyekezett minél jobban alárendelni a kongregációjába tartozó monostorokat, megnyirbálni azok privilégiumait. Visszatérve I. László információinak forrásához, több elképzelés is napvilágot látott a szakirodalomban. Elsőként Horváth István tért ki e kérésre a Tudományos Gyűjtemény 1828. évi számában. Röviden arra az álláspontra jutott, hogy a portugáliai irodalmi hagyományokban magyar hercegként szereplő Portugáliai Henrik anyjának (közelebbről a toulou- se-i gróf, Saint-Gilles kegyura, IV. Raimund nővérének) egy magyar ki37 BAUMGARTEN, 1906. 403. p. 38 „Hoc autem omnibus notum sit, locum [predictum] et abbatiam predictam alodium esse sancti Petri, que dono domni papé Romani tenemus, queque domno pre- dicto abbati Hugoni, et ejus successoribus, salva fidelitate Romane ecclesie, et domni pape, tradimus perhenniter habendam et regulariter ordinandam; ita tamen census X solidorum debitus omnibus annis Romane ecclesie persolvatur.” BERNARD, A. - BRUEL, A. (éd.): Receuil des chartes de l’abbaye de Cluny, I—IV, t. IV. (Collection des documents inédits sur 1’histoire de France) Paris, 1886—1888. 517—519. p. Idézett hely: 518. p. (nr. 3410). 39 GUY DE VALOUS: Le monaschisme clunisien. Paris, 1957. II. 58—59. p.
